Testületen belüli ellentétek miatt mondhatott le posztjáról a pécsi egyetem kuratóriumának elnöke, Barna Zsolt

Barna Zsolt bankvezér többek szerint azért távozhatott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között.

Barna Zsolt egy hete jelentette be, hogy lemond a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kuratóriumának elnökségéről és tagságáról. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pénzügyi szakembert 14 hónappal korábban választották meg az alapítványi hátterű PTE kuratóriumának élére.

Barna írásos nyilatkozatában két indok szerepelt a távozásra:

  • irányítása alatt elkészült a PTE modernizációs programja, vagyis elvégezte az általa vállalt kuratóriumi munka javát,
  • másrészt a következő 5 évben az MBH Bank elnök-vezérigazgatójaként a pénzintézetnél ráváró feladatokra akar koncentrálni.

Mint a Népszava írja, a PTE modernizációs programja valójában nem készült el. Informátoraik szerint az elmúlt évben folytak náluk szakmai és gazdasági átvilágítások, de olyan program még nem született, ami megfogalmazná, hogy az egyetem a felsőoktatás nemzetközi piacán hová szeretne eljutni, és ehhez intézményi és kari szinten milyen szemléletváltás és organizáció, illetve milyen beruházások szükségesek.

 

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében

Nem volt meg az összhang?

Az egyetemen többen úgy tudták, hogy a bankvezér főképp azért távozott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között, és az elnök csak 5-8 hetente látogatott el az intézménybe.

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében: tavaly egyik üzlettársát és bizalmasát akarta kinevezni az alapítvány élére, de ez nem valósulhatott meg. A lap birtokába jutott olyan információ is, amely szerint az alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Barna ellen, és ő ennek hatására döntött úgy, hogy lemond január 31-ével.

Barna Zsolt nem reagált a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztetett, hogy amikor a kormány 2021-től a hazai egyetemek többségét kivette az állam kezéből, és fenntartásukat közfeladatot ellátó alapítványokra bízta, az alapítványok kuratóirumába a Fideszhez erősen kötődő jelölteket delegáltak – így történt ez Pécsen is. A tagok közül beszéltek Mikes Évával (a párt egykori parlamenti képviselője és volt kormánybiztosa) és Szili Katalinnal (a Miniszterelnökség tanácsadója), akik cáfolták, hogy nézetkülönbség lett volna a kuratórium tagjai és az elnök között, állították, hogy Barna nem akarta őket más tagokra cserélni, és ők sem akartak bizalmatlansági indítványt benyújtani Barna ellen.

A PTE rektora, Miseta Attila megerősítette, hogy még nincs fellapozható modernizációs programja az egyetemnek, de az elmúlt években készült átvilágításokra felépíthető egy ilyen projekt. Hozzátette, egyelőre minden terv megvalósíthatóságát elbizonytalanítja, hogy az egyetemi beruházások eddigi támogatási forrásai kifutottak, és újakat a kormány mostanáig nem hirdetett meg. A forráshiányt fokozza, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek az uniótól nem remélhetnek támogatást, mivel az EU kontrollálhatatlannak minősítette ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását. A rektor a bizalmatlansági indítványról azt mondta, hallott róla, de nem tudja megerősíteni.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Egy újabb nyílt levél Lannert Juditnak: az SZFE-s hallgatóknak elegük lett a fejük felett hozott döntésekből

Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.

Nem csak az tehetséges, aki jól versenyzik – Kaderják Anita szerint az iskolarendszer már a nulladik ponton rengeteg gyereket elveszít

Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.