Testületen belüli ellentétek miatt mondhatott le posztjáról a pécsi egyetem kuratóriumának elnöke, Barna Zsolt

Barna Zsolt bankvezér többek szerint azért távozhatott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között.

Barna Zsolt egy hete jelentette be, hogy lemond a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kuratóriumának elnökségéről és tagságáról. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pénzügyi szakembert 14 hónappal korábban választották meg az alapítványi hátterű PTE kuratóriumának élére.

Barna írásos nyilatkozatában két indok szerepelt a távozásra:

  • irányítása alatt elkészült a PTE modernizációs programja, vagyis elvégezte az általa vállalt kuratóriumi munka javát,
  • másrészt a következő 5 évben az MBH Bank elnök-vezérigazgatójaként a pénzintézetnél ráváró feladatokra akar koncentrálni.

Mint a Népszava írja, a PTE modernizációs programja valójában nem készült el. Informátoraik szerint az elmúlt évben folytak náluk szakmai és gazdasági átvilágítások, de olyan program még nem született, ami megfogalmazná, hogy az egyetem a felsőoktatás nemzetközi piacán hová szeretne eljutni, és ehhez intézményi és kari szinten milyen szemléletváltás és organizáció, illetve milyen beruházások szükségesek.

 

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében

Nem volt meg az összhang?

Az egyetemen többen úgy tudták, hogy a bankvezér főképp azért távozott, mert nem volt maradéktalan az összhang közte és a kuratórium tagjai között, és az elnök csak 5-8 hetente látogatott el az intézménybe.

Barna Zsolt állítólag változást szeretett volna a kuratórium összetételében: tavaly egyik üzlettársát és bizalmasát akarta kinevezni az alapítvány élére, de ez nem valósulhatott meg. A lap birtokába jutott olyan információ is, amely szerint az alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Barna ellen, és ő ennek hatására döntött úgy, hogy lemond január 31-ével.

Barna Zsolt nem reagált a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztetett, hogy amikor a kormány 2021-től a hazai egyetemek többségét kivette az állam kezéből, és fenntartásukat közfeladatot ellátó alapítványokra bízta, az alapítványok kuratóirumába a Fideszhez erősen kötődő jelölteket delegáltak – így történt ez Pécsen is. A tagok közül beszéltek Mikes Évával (a párt egykori parlamenti képviselője és volt kormánybiztosa) és Szili Katalinnal (a Miniszterelnökség tanácsadója), akik cáfolták, hogy nézetkülönbség lett volna a kuratórium tagjai és az elnök között, állították, hogy Barna nem akarta őket más tagokra cserélni, és ők sem akartak bizalmatlansági indítványt benyújtani Barna ellen.

A PTE rektora, Miseta Attila megerősítette, hogy még nincs fellapozható modernizációs programja az egyetemnek, de az elmúlt években készült átvilágításokra felépíthető egy ilyen projekt. Hozzátette, egyelőre minden terv megvalósíthatóságát elbizonytalanítja, hogy az egyetemi beruházások eddigi támogatási forrásai kifutottak, és újakat a kormány mostanáig nem hirdetett meg. A forráshiányt fokozza, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek az uniótól nem remélhetnek támogatást, mivel az EU kontrollálhatatlannak minősítette ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását. A rektor a bizalmatlansági indítványról azt mondta, hallott róla, de nem tudja megerősíteni.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.