Amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra,a rektori hivatal mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.
A Telex cikkéből kiderült, hogy a modellváltó Pécsi Tudományegyetem, valamint a fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és az MBH Bankholding Nyrt. stratégiai megállapodást kötött, ami azért is érdekes, mert az egyetemet fenntartó alapítványt és a bankholdingot is ugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti. Az összeférhetetlenséget papíron "okosan" elkerülték: Barna nem írta alá az együttműködést, és a döntéshozatalban sem vett részt – ehelyett a kuratórium kormánypárti tagjai, köztük Szili Katalin és Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Zoltán támogatták azt egyhangúlag.
Az aláírásási ceremónián, a Telex pécsi tudósítójának feltűnt, hogy újonnan telepítettek egy MBH-s ATM-et a rektori hivatal bejáratához.
A szerkesztőség közérdekű adatigényléssel próbálta megszerezni a digitális zónák és ATM-ek telepítéséről szóló írásos dokumentumokat. A kancellária jogi osztálya az alábbiakat írta:
a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank Nyrt. között létrejött szóbeli megállapodás alapján került kihelyezésre 1 db ATM automata, így írásbeli szerződés jelenleg nem áll rendelkezésre.
Mindez azért is furcsa, mert az egyetemen azt is dokumentálni kell, ha valaki kitesz valamit a faliújságra.
Frissítés 07.04. 11:00
Az MBH Bank cikkünk megjelenése után szerkesztőségünknek az alábbiakat küldte:
"Az ATM-ek telepítése és fenntartása jelentős költségekkel jár, a berendezés beszerzése és a telepítés költsége együttesen elérheti a tízmilliós nagyságrendet, az üzemeltetés éves költsége is több millió forint - ezeket a költségeket egy ATM csak nagyon forgalmas lokációkban képes kitermelni, egy egyetemi aula jellemzően nem ilyen. A Pécsi Tudományegyetemen telepített ATM-mel az MBH Bank célja elsősorban az volt, hogy kényelmi szolgáltatást nyújtson az intézmény hallgatóinak, dolgozóinak, mely gesztus illeszkedik az egyetemmel kötött stratégiai megállapodáshoz."
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
