Az érettségi és a tanulmányi eredmények bizonyos képzéseken nem számítanak.
Egyes szakokon nem a jelentkező által elért középiskolai, érettségi eredmények, hanem kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján állapítják meg a felvételi pontszámot a felsőoktatási felvételi során.
A tavalyi felvételi tájékoztató szerint gyakorlati felvételi vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki
- írják.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Hogy a vizsga pontosan miből áll, az egyetemenként, sőt, akár szakonként is eltérő lehet. A Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) például portfóliót kell összeállítani, majd a felvételizőknek élesben kell egy kreatív feladatot megoldani, amit felvételi beszélgetés követ az összes művészeti alapszakon, beleértve az újonnan induló képzéseket is, mint amilyen a formatervezés alapszak lesz szeptembertől. A Miskolci Egyetem zeneművészeti képzésein pedig többek között szolfézsból és zeneelméletből kell írásbeli és szóbeli vizsgát is tenniük az alapszakokra készülőknek.
A pontos követelményekről minden esetben a felvi.hu-n és az egyetemek honlapjain tájékozódhattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
