A Széchenyi István Egyetem marketing mesterszakos hallgatója, Juliet Adongo Omondi vehette át idén a Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat, amellyel kiemelkedő tanulmányi eredményeit és közösségi szerepvállalását ismerték el. A díjat a budapesti Festetics-palotában adták át, összesen 32 ország fiatal tehetségeinek.
A Stipendium Hungaricum egy 2013-ban indított állami ösztöndíjprogram, amelyet a magyar kormány külpolitikai és diplomáciai eszközként használ. Ahogy az Eduline-on is megírtuk, ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. Lényege, hogy partnerországokból érkező külföldi hallgatóknak kínál teljes finanszírozású magyarországi felsőoktatási képzéseket: tandíjmentességet, havi ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet vagy lakhatási támogatást, valamint egészségbiztosítást.
Miközben a magyar felsőoktatás forráshiánnyal, tanárhiánnyal és elvándorlással küzd, a kormány jelentős összegeket fordít külföldi hallgatók támogatására, miközben a magyar diákoknak jóval kevesebb ösztöndíj- és támogatási lehetőség jut.
Visszavonták az izraeli oktató előadását megzavaró hallgató ösztöndíját
A Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat azok kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményük mellett aktívan építik a közösséget is.
A Széchenyi István Egyetemet idén Juliet Adongo Omondi képviselte a díjazottak között. A kenyai fiatal jelenleg marketing mesterszakon tanul Győrben. Elmondása szerint régóta szeretett volna külföldön továbbtanulni, és olyan egyetemet keresett, ahol modern infrastruktúra, erős kutatói háttér és gyakorlatorientált képzés segíti a szakmai fejlődését.
„A Széchenyi-egyetem nemzetközi összehasonlításban is versenyképes. Győr pedig biztonságos, élhető város – már az első pillanattól éreztem, hogy ez egy barátságos, inspiráló hely. Kenya után teljesen más világba érkeztem, de hamar otthonra találtam itt” – mondta Juliet.
A közösségépítés is fontos szempont
A díj odaítélésében kulcsszerepe volt annak is, hogy Juliet nemcsak tanulmányi eredményeivel tűnik ki. Aktívan részt vesz az egyetem kulturális és közösségi programjaiban, segíti az újonnan érkező nemzetközi hallgatókat, és fontos szerepet vállal a Stipendium Hungaricum közösség építésében.
„Nagyon hálás vagyok minden oktatónak és munkatársnak, rengeteg támogatást kaptam. Ez az elismerés hatalmas motiváció számomra” – mondta a hallgató. A jövőben PhD-képzésben is gondolkodik, és olyan területeken szeretne elhelyezkedni, ahol a nemzetközi szemlélet és a gyakorlati tapasztalat egyaránt előnyt jelent.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
