"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

A mesterséges intelligencia dinamikusan formálja át az oktatást: az ELTE Gazdaságtudományi Karán március óta a tanterv része az MI, és a kormány tervei szerint 2025 decemberéig a közoktatásban is bevezetik. A hangsúly áthelyeződik a kész dolgozatok elkészítéséről a tartalom megértésére és alkalmazására, miközben a pedagógusok, a diákok és a szülők felkészítése továbbra is kihívást jelent.

A HVG az ELTE Gazdaságtudományi Karának volt dékánját, Margitay Tihamért, és az oktatáskutató, MI-szakértő Verebics Jánost kérdezte az MI felsőoktatásban és közoktatásban történő alkalmazásáról, a jogi, etikai és pedagógiai szempontokról, valamint a hallgatói és tanári felkészültség kihívásairól.

Tiltásból szabályozásba: az MI bevezetése a felsőoktatásban

„A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak” – mondta Margitay.

Az ELTE GTK már 2025 márciusától üzleti területen, az országban elsőként vezette be az MI-t a tanrendbe, lehetővé téve, hogy a hallgatók beadandók, kutatási projektek és szakdolgozatok készítéséhez szabályozott módon használhassák a technológiát. Az oktatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MI pontatlan, elfogult vagy megtévesztő eredményeket adhat, és a használat jogi és etikai dimenziói is kiemelten fontosak.

A világ vezető egyetemei – Európában, Amerikában és Ázsiában – hasonló lépéseket tettek: szabályzatokat dolgoztak ki, amelyek meghatározzák, mikor engedélyezett és mikor tilos az MI használata, és előírják a használat tényének feltüntetését a hallgatói munkákban. Magyarországon is több egyetem már 2025-re kidolgozta saját AI-útmutatóit és ajánlásait.

shutterstock

Hosszú távú hatások a számonkérésben

Verebics János oktatáskutató és MI-szakértő szerint a hangsúly áthelyeződött: „Tudomásul kell venni, hogy ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni, bemutatni, a gyakorlatban alkalmazni.”

A generatív MI-modell a hallgatói munkát kutatási asszisztensként támogatja: előkeresi, rendszerezi és előre rendezi az információkat. A hallgató feladata, hogy ezeket ellenőrizze, rendszerezze, és a saját gondolatmenetébe illessze. Az MI-detektorok és plágiumellenőrző rendszerek nem tudják biztosan kimutatni, hogy egy dolgozat plágiumnak minősül-e, így az emberi és gépi teljesítmény szétválasztása egyre nehezebb.

A közoktatásban is szükség van szabályozásra

Az általános és középiskolákban a legnagyobb kihívás az

MI helyes használatának megtanítása, különösen a beadandók esetében

. Verebics szerint: „Ehhez oktatási anyagokra van szükség, mind a tanárok, mind a diákok számára. Nemcsak a felsőoktatásban, hanem már a közoktatásban is.”

Sok tanár még ma sem látja, hogyan könnyítheti az MI a munkájukat, ezért óvatos. Verebics szerint:

"A kérdés nem az, hogy kiválthatja-e a tanárt, hanem az, miként tudja megerősíteni azokat a képességeket, amelyek a valódi tanítást jelentik: az empátiát, a személyes odafigyelést, a kritikus gondolkodás fejlesztését és a közösségformáló szerepet."

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.