A szervezők szerint az egyetem az utóbbi időben olyan változásokon esett át, amit sem a hallgatók, sem pedig a tanárok nem támogatnak. A rektor szerint az átalakítással a korábbi széttagoltság megszüntetése volt a cél.
Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott egy BGE-re járó hallgatótól, aki szerint a megmozdulás célja, hogy a diákok közösen kiálljanak és kinyilvánítsák a véleményüket "a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemi körül kialakult hibás működésről."
Pont emiatt október 20-án, hétfőn 14 órára tüntetést szerveznek a BGE Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar (MÜKK) Alkotmány utcai épülete elé.
A fejetlenség mellett a hallgatók semmibe vannak véve és semmilyen válaszokkal, illetve elnyomással akarják szőnyeg alá söpörni a problémákat
- olvasható az esemény Facebook-oldalán, melyre cikkünk írásáig több mint kétszázan jelezték biztosan a részvételüket.
A BGE átszervezésével az Eduline-on is foglalkoztunk korábban, hiszen az egyetem Mátyásföldről beköltözött a belvárosba, ezzel párhuzamosan pedig több kart is összevontak.
A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintették. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.
Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.
Az átalakítások kapcsán a BGE rektora, Andor György a Qubitnak egy interjúban októberben úgy fogalmazott, hogy az átalakításoknak semmi köze a mátyásföldi kampusz ügyéhez, szerinte "ez már egy évek óta húzódó ügy, a költözést pedig most lépte meg az egyetem”.
Andor kiemelte, hogy az intézmény különleges helyzetben van, mivel „három korábban különálló intézményből olvadt össze”, amelyek „akkor még főiskolák voltak, de mai szemmel nézve már kisebb egyetemeknek számítanának”. Ez az összeolvadás eredményezte, hogy a BGE ma „több kis egyetemből jött létre egy nagy egyetemmé”, amelynek népszerűsége folyamatosan nő a jelentkezések és a felvételik számában is.
A rektor hangsúlyozta, hogy a korábbi széttagoltság megszüntetése kulcsfontosságú cél volt: „az egyetem egymástól távol eső kampuszain fizikailag és szakmailag is különálló oktatási egységek működtek, tavaszig még az órák is máskor kezdődtek és értek véget”. Ennek felszámolása azonban olyan komplex feladatokat vont maga után, mint például „a szervezeti átalakítás, a költözés, valamint a tantervek frissítése”.Frissítés 10.08.:
Cikkünk megjelenése után a BGE arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a " Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem vezetése folyamatos kapcsolatban áll az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal, akikkel legutóbb hétfőn (10.06.) este folytatott hosszú és eredményes egyeztetést. Ennek egyik gyors eredményeként jövő hét elején rektori fórumot tart az Egyetem a hallgatói számára."
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
