Egy nemrég megjelent kutatás érdekes eredményekre jutott.
A legújabb, 2023-as frissdiplomás felmérésből kiderült, hogy nagyjából minden második pedagógusszakon végzett hallgatónak van a szűkebb vagy a tágabb családjában pedagógus.
A válaszolók mintegy 12 százalékának a szülei, a 2,8 százalának a nagyszülei között van pedagógus. Ehhez képest a megkérdezettek 7,7 százaléka válaszolt úgy, hogy a szülei és a nagyszülei között is van olyan, aki pedagógusként végzett és/vagy dolgozik.
23,5 százalékuknak pedig a tágabb családi körében választotta valaki a tanári, tanítói vagy az óvodapedagógusi szakmát.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban 220 és 300 pont közötti pontokkal jó eséllyel be lehetett kerülni az idei felvételin olyan osztatlan tanárszakra, mint digitális kultúra-történelem, biológia-matematika vagy éppenséggel angol.(Volt olyan egyetem, ahol a tanító alapszakhoz még ennyi sem kellett.)
Ezeknek azerős hármas-gyenge négyes érettségivel is megugorható ponthatároknak pedig az lett a következménye, hogy az előző évhez képest 681-gyel több, összesen 2265 diákot vettek fel valamelyik osztatlan tanári képzésre.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
