Jó hír, hogy ebben a mutatóban legalább Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 25-34 évesek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban 2024-ben 44,1 százalék, ami jelentős növekedést jelent a 2019-ben regisztrált 39,6%hoz képest.
Ez az arány Írországban (65,2 százalék), Luxemburgban (63,8 százalék) és Ciprusban (60,1 százalék) a legmagasabb, míg Románia (23,2 százalék), Olaszország (31,6 százalék) és Magyarország (32,3 százalék) esetében a legalacsonyabb.
A nemek között is nagyok a különbségek. A 25-34 éves nők 49,8 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, míg a férfiaknál ez az arány csak 38,6 százalék.
A legnagyobb különbség, több mint 20 százalékpontos:
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az idei felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre alap-, mester-vagy osztatlan képzésre.
Rekordszámú gólya az ELTE-n, emelkedő ponthatárok a BME-n, extrém magas pontok a Corvinuson – július 23-án este 8-kor kiderült, hogy a 130 ezer felvételiző közül kit, hova vettek fel. Sokan azonban nem feltétlen voltak boldogok, hiszen úgy vélik, elszámolták a pontjaikat.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
