Még egy oktatási statisztika, amiben az utolsók között vagyunk az EU-ban

Jó hír, hogy ebben a mutatóban legalább Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 25-34 évesek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban 2024-ben 44,1 százalék, ami jelentős növekedést jelent a 2019-ben regisztrált 39,6%hoz képest. 

Ez az arány Írországban (65,2 százalék), Luxemburgban (63,8 százalék) és Ciprusban (60,1 százalék) a legmagasabb, míg Románia (23,2 százalék), Olaszország (31,6 százalék) és Magyarország (32,3 százalék) esetében a legalacsonyabb.

A nemek között is nagyok a különbségek. A 25-34 éves nők 49,8 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, míg a férfiaknál ez az arány csak 38,6 százalék.

A legnagyobb különbség, több mint 20 százalékpontos:

  • Szlovéniában (55,7 százalék a nőknél, 32 százalék a férfiaknál)
  • Lettországban (56,8 százalék vs. 33,9 százalék)
  • Észtországban (53,9 százalék  vs. 32,3 százalék)
  • és Horvátországban (50,1 százalék vs. 29,6 százalék)

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az idei felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre alap-, mester-vagy osztatlan képzésre.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.