Az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával indult egyhetes képzés Sopronban, ahol nemzetközi szakértők mutatják meg, miként lehet a műholdfelvételeket a klímaváltozás, a mezőgazdaság vagy akár a turizmus vizsgálatára használni.
A HunEdu projekt keretében szervezett program a térinformatika, a képfeldolgozás és a mesterséges intelligencia eszközeit ötvözi, célja pedig, hogy a hazai oktatók és kutatók felkészüljenek az űrből érkező hatalmas adatmennyiségek kezelésére és elemzésére – közölte az MTI-vel az egyetem.
Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon
A képzés során olyan intézmények szakemberei tartanak előadásokat, mint a Wageningen Egyetem, a Német Földtudományi Kutatóközpont vagy a Wisconsini Egyetem. A résztvevők között több magyar egyetem – köztük az ELTE, a BME, a PTE és a Debreceni Egyetem – oktatói is jelen vannak.
Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese szerint a földmegfigyelés stratégiai jelentőségű, ezért kulcsfontosságú, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik az adatokat a gyakorlatban is hasznosítani tudják. A DATelite Kft. ügyvezetője, Ronczyk Levente hozzátette: a cél az, hogy a hallgatók az iparban azonnal munkába állhassanak.
Szakemberhiány miatt állategészségügyi mérnöki képzés indulhat a Debreceni Egyetemen
A soproni kezdeményezést mérföldkőnek tartják a hazai felsőoktatásban: a képzés hosszú távon szakmérnöki tanulmányok alapját is megteremtheti, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország is bekapcsolódjon a műholdas adatfeldolgozás nemzetközi élvonalába.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
