Tudtátok, hogy ha túl sok kreditet vesztek fel, akkor kredittúllépési díjat kell fizetnetek?
Az egyetemi évek alatt természetes, hogy minél több tudást szeretnétek megszerezni, és sokszor csábító lehet több tantárgyat is felvenni a kötelezőnél. Van azonban egy határ: ha túllépitek az államilag támogatott képzésben ingyenesen megszerezhető kreditek számát, a végén könnyen előfordulhat, hogy saját zsebből kell fizetnetek a többletet.
Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?
A felsőoktatásban minden teljesített kurzusért meghatározott számú kredit jár, amely a tantárgy nehézségével és óraszámával arányos. A diploma megszerzéséhez minimális kreditszám szükséges, amely képzéstípusonként eltér:
Ez átlagosan félévente 30 kredit teljesítését jelenti, de ennél valamivel többet is választhattok. Arra azonban figyelni kell, hogy a képzéshez előírt kreditszámot legfeljebb 10%-kal léphetitek túl. Ha ennél több kreditet gyűjtötök, a záróvizsga előtt kredittúllépési díjat kell fizetnetek, amelyet kreditenként számolnak, és intézményenként változó összegű lehet.
A kredittúllépési díj egyetemenként eltérő, de általánosan több ezer forintot jelent kreditenként. Ezért egy-két plusz tárgy után akár több tízezet forintot is ki kell fizetnetek.
Fontos tudnotok, hogy a felvett, de nem teljesített tárgyak után pedig kreditelhagyási díjat kell fizetni. Vagyis ha beiratkoztok egy kurzusra, de végül nem teljesítitek – például nem mentek el vizsgázni –, akkor meg kell fizetnetek ennek a díját is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
