Kőszegen létesülhet az ENSZ új egyetemi központja, amely a béke, a biztonság és a jövő technológiáinak nemzetközi kutatását végzi majd.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének új intézete Kőszegen jöhet létre, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének otthonában – tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az intézet Közép-Kelet-Európa új kutatóközpontjaként a béke és biztonság, a transzformatív technológiák, valamint a jövőt formáló társadalmi és gazdasági folyamatok nemzetközi kutatására specializálódik.
Ez a világ tíz legjobb egyeteme a sanghaji felsőoktatási rangsor alapján
Az előkészítést a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter irányítja. A központ a hazai és külföldi egyetemekkel, tudományos intézményekkel is együttműködik majd, erősítve a magyar kutatás nemzetközi elismertségét.
Hankó Balázs miniszter szerint a kőszegi ENSZ Egyetemi Intézet nemcsak Magyarország tudományos pozícióját erősíti, hanem a régió fejlődéséhez is hozzájárul és új lehetőségeket nyit a magyar kutatók és hallgatók számára.
Kifejezetten kínai hallgatóknak indít mérnökinformatikus képzést a Szegedi Tudományegyetem
| Mi az ENSZ Egyetem? |
| Az ENSZ Egyetemek (United Nations University – UNU) az ENSZ globális kutató- és oktatási hálózatát alkotják, jelenleg világszerte 13 intézettel. Feladatuk a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés és a társadalmi-gazdasági változások vizsgálata, valamint a tudományos eredmények átadása a tagállamok és a nemzetközi szervezetek számára. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
