A következő félévben a kollégiumi díjak jellemzően havi 9.000 és 22.000 forint között alakulnak, azonban az önköltséges képzésben részt vevő hallgatóknak ennél magasabb összeggel is számolniuk kell.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég egy, a hallgatók között végzett felméréséből megállapította, hogy a hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik. Így azok, akik most először jelentkeznek kollégiumba, jó ha tudják, hogy általában nagy a verseny a férőhelyekért.
Azok, akik nem első évesként kezdik meg 2025/2026-os tanév őszi félévében a tanulmányaikat, számukra már sok egyetem megnyitotta a jelentkezést a kollégiumokba. Összegyűjtöttük, hol mennyit kell fizetniük a felsőbb éves hallgatóknak az egyetemi szállásért.
A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen
Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
A kollégiumi díjak itt jelentősen eltérnek attól függően, hogy valaki állami ösztöndíjas vagy önköltséges hallgató:
Állami ösztöndíjas hallgatók:
Önköltséges hallgatók:
Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
A KRE-nél a díjak kollégiumonként és képzési helyenként változnak.
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) – Eger
Az EKKE-n változatos, többnyire apartman jellegű kollégiumi elhelyezést kínálnak:
+12.000 Ft havi többletdíj vonatkozik az önköltséges hallgatókra, illetve a képzési időn túli állami ösztöndíjasokra.
Széchenyi István Egyetem (SZE)
A győri egyetemen is többféle szobatípus közül választhatnak a diákok:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
