Az ítélet még nem jogerős, a kirúgott docensnek van lehetősége a fellebbezésre.
Elsőfokú ítélet született Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi oktatója által indított munkaügyi perben: a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét – számolt be róla a hvg.hu.
Az ítélet értelmében Ádám Zoltánnak 730 ezer forint perköltséget kell megfizetnie volt munkáltatójának. Az ügy ugyanakkor még nem zárult le véglegesen, mivel az ítélet nem jogerős, és a volt docensnek lehetősége van fellebbezésre.
Megszólalt Ádám Zoltán felesége: a Corvinus nem az igazságot kereste a férje ügyében
A bíróság indoklása szerint a Corvinus Egyetem eljárása jogszerű volt, és nem történt külső nyomásgyakorlás az elbocsátás kapcsán. Az intézmény jogi képviselői az eljárás során azt hangsúlyozták, hogy a felmondás nem felsőbb utasításra történt, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, Major Klára, az intézet igazgatója hozta meg a döntést. Ezt a bíróság szerint az egyetem jogi és HR-vezetője is megerősítette vallomásában.
Ádám Zoltánt 2023-ban bocsátotta el azonnali hatállyal a Corvinus Egyetem. A docens korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett két egyetemi oktató és egy vezető ellen, miután fény derült arra, hogy az intézmény egyik hallgatóját szabálytalanul, a tantárgyi követelmények teljesítése nélkül vizsgáztatták külön eljárásban. A botrányt követően azonban Ádám Zoltán került a célkeresztbe, és az intézmény etikai vizsgálatot indított ellene is.
Az elbocsátott docens a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével fordult bírósághoz, állítva, hogy elbocsátása jogszerűtlen volt. A munkaügyi perben célja az volt, hogy visszakerüljön korábbi pozíciójába, valamint sérelemdíj megfizetését is kérte az egyetemtől. A bíróság azonban első fokon nem adott helyt ezeknek a kérelmeknek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
