Volt olyan magyar felsőoktatási intézmény, amelyik közel 40-et, de a többiek közel 100 hellyel is előrébb kerültek a Center for World University 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorában.
A Center for World University 2012 óta rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit olyan szempontok alapján, mint az oktatói kiválóság, a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a folyóiratokban megjelenő publikációk száma és azok idézettsége.
A szempontok figyelembe vételével több mint húszezer egyetem közül állítják össze a legjobb kétezer listáját. A legjobb hazai felsőoktatási intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, ami a 2024-es listán az 544. helyet foglalta el, idén viszont az 508. lett, ezzel 36 helyet javított.
Míg a SE a tavalyi 651. helyéhez képest 19 hellyel visszább csúszott, addig az SZTE a 705. helyről az 590-re repült.
Nagyot ugrott előre a rangsorban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Ők a tavalyi 1927. helyről az 1837-re kerültek.
Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit a CWUR 2025-ös rangsorában:
Minimális változás az élen
A rangsor első tíz helyét idén is zömében amerikai egyetemek foglalják el. Mindössze két európai intézmény töri meg az amerikai dömpinget, méghozzá a tavalyi helyezésüket tartó, idén is a 4. és 5. helyen szereplő brit University of Cambridge és University of Oxford.
A top 10-ben míg tavaly a California Institute of Technology zárta a sort, idén University of Chicago került feljebb a ranglétrán.
A világ tíz legjobb egyeteme a CWUR rangsora alapján idén így alakult:
A Kaliforniai Egyetem bár kiszorult, de nem került sokkal lejjebb, az így is előkelő 11. helyre csúszott vissza.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
