Idén először nyolc kategóriában adott át elismeréseket a kormány a magyar felsőoktatást intézményeknek.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön írt arról, hogy este 21 órakor a Várkert Bazárban nyolc díjat és két miniszteri különdíjat ad át az idén először megrendezett Év egyeteme gálán.
Az eseményen az Év egyeteme 2025 díjat a következő egyetemek kapták:
Miniszteri különdíjat kapott továbbá Bács Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Számviteli és Pénzügyi Intézet igazgatója és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. A győztesek kategóriánként 10 millió forintot kaptak, amit hallgatói célokra kell fordítaniuk.
������ Az Év Egyeteme 2025 gálaesten miniszteri különdíjjal ismerték el Bács Zoltán egyetemi tanár, Egyetemünk kancellárjának munkásságát. ������������������������������������Szívből gratulálunk kancellár úr! ������
Hogy a jelölteket és a díjakat milyen szempontok alapján választották ki, az nem világos, azokról azonban a Magyar Nemzet szerint bírálóbizottság döntött, ehhez kategóriánként több közéleti személyt is felkértek.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az eseményen azt mondta; a gálán "a kiváló magyar egyetemek között a legkiválóbbakat ünneplik."
Öt évvel ezelőtt a magyar felsőoktatás új úton indult el, ez az este pedig a közös utunk és sikereink ünnepe. Isten éltesse a magyar egyetemi közösséget, hajrá, magyar egyetemek
– fogalmazott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
