Mikor utalják az utolsó tanulmányi ösztöndíjat a tavaszi félévben?

A tanulmányi ösztöndíjat egy félévben 5 hónapon át kapják a hallgatók. Mutatjuk, mikor számíthattok az utalásra.

A legtöbb egyetemen a tanulmányi ösztöndíjat a tavaszi félévben öt hónapon keresztül folyósítják - februártól júliusig. Az első kifizetés márciusban történik, amikor a február és március havi ösztöndíjat egy összegben utalják. A további hónapokban az ösztöndíjakat általában minden hónap 10. napjáig utalják ki.

Mikor kezdődik a tavaszi vizsgaidőszak az egyetemeken?

Így a tavaszi félév utolsó ösztöndíjának utalása július 10-ig várható. Azonban az egyes intézmények gyakorlatában lehetnek kisebb eltérések, ezért érdemes a saját egyetemed hivatalos tájékoztatóit figyelemmel kísérni, illetve a Neptun rendszerben ellenőrizni a konkrét kifizetési időpontokat.

Fontos tudni, hogy csak aktív félévben lévő, nappali tagozatos, állami (rész)ösztöndíjas hallgatók jogosultak az ösztöndíjra.

Az ösztöndíj feltételei:

  • az aktív, nappali tagozaton államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók kaphatnak ösztöndíjat
  • a jogosult hallgatók minimum 30%-a, maximum 50%-a kaphat ösztöndíjat
  • a tanulmányi ösztöndíj legalacsonyabb összegének el kell érnie a hallgatói normatíva összegének 5%-át - ez jelenleg 8.400 Ft.
  • ösztöndíjat csak azok a hallgatók kaphatnak, akik legalább egy félévet sikeresen teljesítettek az egyetemen

A tanulmányi ösztöndíjat automatikusan állapítják meg az előző félév tanulmányi eredményei alapján. Így a hallgatóknak nincs külön teendője, az ösztöndíj automatikusan kerül kiutalásra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.