Ádám Zoltán munkaügyi pere folytatódott hétfőn a bíróságon, ahol tanúként meghallgatták feleségét, Bakonyi Anikót, valamint két egykori kollégáját, Rosta Miklóst és Vyacheslav Arbuzovot is.
Bakonyi Anikó a bíróságon elmondta, hogy a kirúgás után Ádám egykori megbecsült helyzetéből pillanatok alatt munkanélkülivé vált. Szerinte a Corvinus nem az igazságot kereste, hanem az igazmondót távolította el. A család életét hosszú időre meghatározta az ügy, gyerekeiket is sokkolta, hogy "a botrány végén annak kellett távoznia állásából, aki beleállt az igazságtalanságba." - írja a hvg.hu.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy még 2023-ban a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki ellen etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.
Ádám és a Corvinus kapcsolata korábban sem volt zökkenőmentes, hiszen a docens egy új kommunikációs szabályzat miatt, ami a meglátása szerint sértette volna az oktatók szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, beperelte az egyetemet. A szabályzatot végül visszavonták, viszont Bakonyi annak pontos tartalmát nem ismerte.
Rosta Miklós, Ádám egyik korábbi kollégája azt mondta, hogy már a Corvinus modellváltásakor lehetett sejteni, hogy Ádámot „ki fogják tenni”, mert nyíltan bírálta az átalakításokat. Rosta szerint Ádám Zoltánt célzottan ellehetetlenítették, például a tanszékének megszüntetésével.
Vyacheslav Arbuzov, Ádám tantárgyának korábbi koordinátora azt emelte ki, hogy az egy diák pótlását ő is engedélyezte korábban téves feltételezések alapján. Ádám ügyében nem látott szándékosságot, sem szabályszegést. Az e-mailes levélváltások körüli vitában pedig megerősítette: nem volt egyértelmű szándékos adatvisszatartás Ádám részéről.Ádám Zoltán ügyével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
