A szenátus 25 fő támogatása és 2 fő tartózkodása mellett választották meg az új vezetőt.
A MOME Szenátusa 70%-os szavazattöbbséggel Kovács Csaba, Ybl-díjas és Prima Primissima-díjas építészt, egyetemi tanárt választotta meg az egyetem ügyvivő rektori pozíciójára. „A szavazást követő megerősítő bizalmi szavazáson a Szenátus több mint 90%-a támogatta Kovács Csaba jelölését” – számolt be a hírről az egyetem.
A rendkívüli ülést követően a Szenátus Kovács Csabát terjesztette fel az egyetemet fenntartó alapítvány Kuratóriuma felé, azzal a kéréssel, hogy nevezze ki a Szenátus jelöltjét.
“Történelmi esély a MOME számára, hogy a hallgatók nyitotta lehetőséggel élve az egyetem saját értékeit, hagyományait és a jövő vélhető követelményeit is figyelembe véve tudja alakítani a sorsát”
- nyilatkozta a frissen megválasztott ügyvivő rektor, aki továbbá fontos feladatának tartja az egyetemi autonómia megerősítését is.
Az ügyvivő rektor feladata lesz többek között a Szenátus és Kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek kialakítása és a következő Rektori pályázat előkészítése.
Kovács Csaba megválasztását a hallgatók is támogatták. A MOME Front kijelentette, hogy támogatja az egyetem vezető testületének többségével meghozott döntését.
„Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban közösségünk számára elengedhetetlen, hogy egy a közösség által megválasztott vezetővel együtt dolgozhassunk az előttünk álló feladatokon”
- írta Instagram-posztjában.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
