A szenátus 25 fő támogatása és 2 fő tartózkodása mellett választották meg az új vezetőt.
A MOME Szenátusa 70%-os szavazattöbbséggel Kovács Csaba, Ybl-díjas és Prima Primissima-díjas építészt, egyetemi tanárt választotta meg az egyetem ügyvivő rektori pozíciójára. „A szavazást követő megerősítő bizalmi szavazáson a Szenátus több mint 90%-a támogatta Kovács Csaba jelölését” – számolt be a hírről az egyetem.
A rendkívüli ülést követően a Szenátus Kovács Csabát terjesztette fel az egyetemet fenntartó alapítvány Kuratóriuma felé, azzal a kéréssel, hogy nevezze ki a Szenátus jelöltjét.
“Történelmi esély a MOME számára, hogy a hallgatók nyitotta lehetőséggel élve az egyetem saját értékeit, hagyományait és a jövő vélhető követelményeit is figyelembe véve tudja alakítani a sorsát”
- nyilatkozta a frissen megválasztott ügyvivő rektor, aki továbbá fontos feladatának tartja az egyetemi autonómia megerősítését is.
Az ügyvivő rektor feladata lesz többek között a Szenátus és Kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek kialakítása és a következő Rektori pályázat előkészítése.
Kovács Csaba megválasztását a hallgatók is támogatták. A MOME Front kijelentette, hogy támogatja az egyetem vezető testületének többségével meghozott döntését.
„Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban közösségünk számára elengedhetetlen, hogy egy a közösség által megválasztott vezetővel együtt dolgozhassunk az előttünk álló feladatokon”
- írta Instagram-posztjában.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
