Bár az első helyre egy kanadai egyetem került, kifejezetten bővelkedik európai felsőoktatási intézményekben a Quacquarelli Symond (QS) 2025-ös fenntarthatósági egyetemi rangsora.
A december 10-én nyilvánosságra hozott listát három fő mutató alapján állították össze. Értékelték a
a leírás szerint továbbá azt is mérték, hogy az intézmények mennyire képesek megbirkózni a világ legnagyobb környezeti, társadalmi és kormányzati kihívásaival.
A friss listában összesen 1800 intézményt rangsoroltak. A top 10-ben többszörös a holtverseny, két egyetem osztozik a harmadik, ötödik, hetedik és kilencedik helyen is. Mutatjuk, hogy pontosan melyek:
A fenntarthatósági rangsorba bekerült egyébként tizenkét magyar felsőoktatási intézményi is. A legjobb helyezést a 313. helyen szereplő Debreceni Egyetem érte el, amit a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem követ.
A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
