Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.
Társadalmi egyeztetésre nyújtotta be a Honvédelmi Minisztérium a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását.
A kormány évek óta ad felvételi pontokat azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatási tanulmányaik előtt önkéntes katonai szolgálatot tettek. A tavalyi felvételi során intézményi pontokat adtak egyes egyetemek, ha a leendő tanulók önkéntes tartalékosként szolgáltak. A következtető változtatásokat már 2025-től szeretnék bevezetni, amik így néznének ki:
A módosítás a 16 pont megszerzésénél jelent nagy változást, az eddig ugyanis 6 hónapos folyamatos kiképzés után járt. Az Irány a sereg! toborzóoldal szerint az, hogy ez az alapkiképzésért is érvényesíthető lesz azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékosnak az alapkiképzést a szolgálati viszony létesítése után egy éven belül kell teljesítenie, de számára csak az első 5 hét (25 kiképzési nap) kötelező.
Tehát 25 nap alatt szerezhető meg a 16 többletpont. Valószínűleg ezzel a változtatással próbálja a kormány vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai szolgálatot.
A magasabb többletpontok esetében, további hat hónapot kell eltölteni – az alapkiképzés mellett szakkiképzést is végezni -, hogy járjon 32 pont. További hat hónapért és szakkiképzésért pedig már 64 pont járna.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
