Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.
Társadalmi egyeztetésre nyújtotta be a Honvédelmi Minisztérium a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását.
A kormány évek óta ad felvételi pontokat azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatási tanulmányaik előtt önkéntes katonai szolgálatot tettek. A tavalyi felvételi során intézményi pontokat adtak egyes egyetemek, ha a leendő tanulók önkéntes tartalékosként szolgáltak. A következtető változtatásokat már 2025-től szeretnék bevezetni, amik így néznének ki:
A módosítás a 16 pont megszerzésénél jelent nagy változást, az eddig ugyanis 6 hónapos folyamatos kiképzés után járt. Az Irány a sereg! toborzóoldal szerint az, hogy ez az alapkiképzésért is érvényesíthető lesz azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékosnak az alapkiképzést a szolgálati viszony létesítése után egy éven belül kell teljesítenie, de számára csak az első 5 hét (25 kiképzési nap) kötelező.
Tehát 25 nap alatt szerezhető meg a 16 többletpont. Valószínűleg ezzel a változtatással próbálja a kormány vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai szolgálatot.
A magasabb többletpontok esetében, további hat hónapot kell eltölteni – az alapkiképzés mellett szakkiképzést is végezni -, hogy járjon 32 pont. További hat hónapért és szakkiképzésért pedig már 64 pont járna.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
