Meglepő vallomásokkal folytatódott Ádám Zoltán pere

A tanúk szerint a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens kommunikációs stílusával voltak problémák.

Hónapok halasztásai után szerdán érdemi szakaszába lépett Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről elbocsátott docens munkajogi pere. A bíróság előtt megjelent Major Klára, az intézetvezető; Szabó Lajos, az egykori megbízott rektor; és Domahidi Ákos, a kancellár. Bár az egyetem a tárgyalást zárt ajtók mögött szerette volna folytatni, ezt a bíróság elutasította - írja a hvg.hu.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy még 2023-ban a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

A tárgyaláson Szabó Lajos részletesen ismertette az etikai eljárást, amely során rendszerszintű problémákra derült fény. Bár ő jelentette az ügyet, megbízott rektorként már nem vett részt az eljárásban. A felelősség Major Klárára és a HR-vezetésre hárult, akik Szabó jóváhagyásával hozták meg a döntést.

Major Klára azt vallotta, hogy a szabálytalanságok mögött nem külső nyomás állt. Ádám kommunikációját viszont többen kifogásolták. Az intézetvezető szerint a docens „megalázó stílusban” írt e-maileket.

Annyira bántóak voltak, amiket a kancellárnak írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle, még úgy is, hogy nem nekem szólt a levél

- mondta Major.

A kancellár is kifogásolta Ádám kommunikációs stílusát, szerinte ez túlment egy bizonyos határon.

A levelezést később Ádám egy zárt szakszervezeti Facebook-csoportban is megosztotta, ami utána futótűzként terjedt el az egyetemen. Szabó szerint ezzel Ádám „lejáratta a vezetést”.

A docens védelmét ellátó TASZ szerint a kifogásolt e-mailek és Ádám stílusa nem relevánsak az ügy szempontjából. Ádám Zoltán úgy véli, az őt ért határidők teljesíthetetlenek voltak, a kért dokumentumokat pedig már korábban elküldte.

A tárgyalás közel négy órán át tartott, a következő ülés januárban várható, ahol újabb tanúk vallomása következik.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.