Új részrangsort hozott nyilvánosságra a Times Higher Education: a magyarok közül a Szegedi Tudományegyetem teljesített a legjobban a méréseken. Mutatjuk az intézmények helyezéseit.
Idén először jelent meg a Times Higher Education és a Schmidt Science Fellows közös kezdeményezése, az Interdiszciplináris Tudományi Ranglista (Interdisciplinary Science Rankings), amely a felsőoktatási intézmények interdiszciplináris teljesítményét méri.
A ranglista 11 teljesítménymutatót tartalmaz, amelyek az intézményeket három kulcsfontosságú területen értékelik: az interdiszciplináris kutatásokra fordított források nagysága, az egyetemek adminisztratív támogatási rendszere, valamint a tudományos publikációk.
A listára 5 magyar egyetem került fel, amelyek közül első helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett. Ezt a 401-500. helyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem követ. A pontok alapján ugyanabba a kategóriába (501-600.) került a Széchenyi István és a Pannon Egyetem.
Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit az Interdiszciplináris Tudományi Ranglistán:
A Times Higher Education nemrég nyilvánosságra hozott 2025-ös egyetemi rangsorában idén négy magyar egyetem jutott be a legjobb ezer közé. Ebben a cikkben megtekinthetitek ezeknek a listáját:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
