Nyilvánosságra hozta a 2025-ös felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education. Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit.
Tavaly még három, idén már négy magyar egyetem jutott be a legjobb ezer közé a Times Higher Education frissen nyilvánosságra hozott 2025-ös egyetemi rangsorában.
A felsőoktatási rangorban idén 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján. Számított például a kutatási környezet, az idézett publikációk és kutatások száma, az oktatók és a hallgatók teljesítménye.
A legjobb magyar egyetem idén is a Semmelweis lett, ami továbbra is tartja a helyét a rangsor 251-300. helyén. Ezt a 601-800. helyen az Óbudai Egyetem követi, és tartja a helyét a 801-1000. helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ellenben tavaly még 601-800. helyen szereplő Debreceni Egyetem idén a rangsor 801-1000. helyére került.
Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit a Times Higher Education rangsorában:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
