Ezek a legjobb európai egyetemek a THE 2025-ös rangsora szerint

A részrangsort egyértelműen brit intézmények uralják.

  • Székács Linda

Az Egyesült Királyság ad otthont ötnek a tíz legjobb európai felsőoktatási intézmény közül a Times Higher Education legfrissebb nemzetközi rangsorában, ha a keresést leszűkítjük Európára. Az oxfordi és a cambridge-i egyetem ráadásul nem csupán európai legjobb intézményei között vannak ott. Az előbbi a világranglistában is az 1. helyet szerezte meg, míg a University of Cambridge az 5. helyre került, csak az amerikai MIT, Harvard és Princeton előzi meg.

A top 10 európai egyetem között van azonban svájci, francia és két német intézmény is. Mutatjuk, melyek ezek, mellettük a nemzetközi rangsorban elért helyezésükkel:

  1. University of Oxford, Egyesült Királyság - 1.
  2. University of Cambridge, Egyesült Királyság - 5.
  3. ETH Zurich, Svájc - 11.
  4. Uuniversity College London, Egyesült Királyság - 22.
  5. Technical University of Munich, Németország - 26.
  6. University of Edinburgh, Egyesült Királyság - 29.
  7. École Polytechnique Fédérale de Lausanne, Svájc - 32.
  8. King’s College London, Egyesült Királyság - 36.
  9. LMU Munich, Németország - 38.
  10. Paris Sciences et Lettres – PSL Research University Paris, Franciaország - 42.

Az Egyesült Királyságnál dominánsabb ország egyébként feltehetően csak Ausztria, ami a kelet-európai régióra szűkítve tízből nyolc egyetemet juttatott be a legjobb tíz közé. Erről itt olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.