Tízből nyolc osztrák a legjobb kelet-közép európai egyetemek közül a THE rangsorában

Egy magyar intézmény is bekerült a top 10-be.

  • Székács Linda

Erős osztrák dominancia jellemzi a Times Higher Education frissen megjelent nemzetközi felsőoktatási rangsorát, ha leszűkítjük az egyetemek listáját Kelet-Közép Európára.

Az október 9-én nyilvánosságra hozott 2025-ös egyetemi listában 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján.

lista összeállításánál figyelembe vették többek között:

  • a kutatási környezetet
  • az idézett publikációk és kutatások számát,
  • az oktatók és a hallgatók teljesítményét is.
Ezek alapján a kelet-közép európai térség tíz legjobb intézménye a következőként alakul, zárójelben a világranglistában elfoglalt helyükkel:
    1. University of Vienna, Ausztria (110.)
    2. Medical University of Graz, Ausztria (201-250.)
    3. Medical University of Vienna, Ausztria (201-250.)
    4. Medical University of Innsbruck, Ausztria (251-300.)
    5. Semmelweis Egyetem, Magyarország (251-300.)
    6. TU Wien, Ausztria (301-350.)
    7. University of Innsbruck, Ausztia (301-350.)
    8. Charles University, Csehország (401-500.)
    9. Johannes Kepler University of Linz, Ausztria (401-500.)
    10. University of Graz, Ausztria (501-600.)

    A tíz legjobb kelet-közép európai egyetem közé tehát a THE rangsorában egy magyar felsőoktatási intézmény is befért. A Semmelweis Egyetem a nemzetközi rangsorban a 251-300. helyre került, Kelet-Európában pedig az 5. legjobb egyetem.

    A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkben nézhetitek meg:

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.