Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.
Több ponton változtattak a törvényjavaslaton: a november 14-ei tárgyaláson bizonyos megállapodásokat kötöttek az érintett kutatóközpontok igazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel – írja a Népszava.
A múlt hét csütörtöki tárgyaláson a kutatóközpontok főigazgatóknak sikerült elérnie, hogy a nagy tudományterületek 1-1 képviselője is helyet kapjon az igazgatótanácsban. Ők azonban csak konzultációs joggal fognak rendelkezni.
Továbbá ígéretet kaptak arra, hogy csak kétharmados támogatással lehessen döntést hozni a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról. Valamint létre fognak hozni egy Intézetvezetői Kollégiumot (IVK), amellyel - a főigazgatók részvételével - a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról tájékoztatta a lapot, hogy az átdolgozott törvényjavaslatot már a hét elején meg fogják kapni a főigazgatók, ennek okán pedig akár már kedden is benyújthatják a parlament elé. Ez azt is jelenti, hogy a kutatóhálózatok dolgozóival szélesebb körű egyeztetésre már nem lesz idő. A tiltakozó kutatók attól tartanak, ha elfogadják a törvényt, akkor gyakorlatilag privatizálni fogják az egykori akadémiai vagyont. Ennek következtében pedig, az egyetemi modellváltáshoz hasonlóan, ők is EU-s pályázati forrásoktól eshetnének el.
A tárgyalás alatt a dolgozók demonstrációt tartottak a a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt, ahol kifejezték aggodalmaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
