Újabb híres magyar képe került a falra az orvosi egyetemen.
A korábban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanterem szomszédságában lévő egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak, Béres Józsefnek a nevét viseli – olvasható az egyetem oldalán.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében szervezett avató ünnepségen beszédet mondott a feltaláló fia, aki kiemelte, hogy a egyetem névadójának és apjának a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
„Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon”
- emlékezett meg Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke nagyapjáról.
Dr. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet. Bár a kutatónak hamar híre kelt, és az emberek akarata kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhetőek legyenek cseppjei, de a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. A cseppek megalkotását politikai és szakmai indulatok is övezték.
Ez egészen odáig is fajult, hogy 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult a feltaláló ellen. Az őt segítő társadalmi mozgalom hatására végül 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
