Már a rendőrség is vizsgálja, milyen munkára kapott az MCC-nél évi 12 milliót Koltay András

Koltay András amellett, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Médiatanács elnöke, papíron az MCC Szólásszabadság Műhelyét vezeti, és az ottani munkájának nincsen túl sok nyoma.

Vadai Ágnes, DK-es képviselő írásban nyújtott be kérdést a Direkt36 oknyomozó portál cikke nyomán a  Mathias Corvinus Collegium fizetéseivel kapcsolatban, amit Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésnek tekintett, és továbbított a rendőrségnek

A portál információi szerint az MCC műhelyének Koltayn kívül nem volt más munkatársa 2023-ban. Az MCC szerint tavaly az NMHH elnöke 32 rendezvényen (köztük 2 MCC-en) adott elő. Bár azt nem tudni, hogy ezeken melyik minőségében vett részt. Az viszont érdekes, hogy több MCC-s diák is csak Direkt36 kérdéséből tudta meg, hogy Koltay a szervezetnél is dolgozik.

Vadai Ágnes arra volt az írásban benyújtott kérdése alapján kíváncsi, hogy "valóban olyan kifizetések vannak az MCC-nél, amik mögött nincsen teljesítés?" Polt Péter erre szűkszavúan csak annyit reagált, hogy kérdést feljelentésként értékelte, továbbította is a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának.

Korábban Vadai az Eduline gólyatáboros cikke miatt is tett fel írásban kérdést Poltnak, amit a legfőbb ügyész szintén feljelentésnek tekintett és elküldött a rendőrségnek. Azonban nem sokkal később megszüntették a nyomozást.

Akkor az eset kapcsán a rendőrség azt vizsgálta, hogy a BME VIK bodajki gólyatáborában kényszerítették-e, megalázták-e az elsősöket, kiszolgáltatott helyzetben voltak-e a gólyák, és történt-e becsületsértés. A rendőrség szerint mivel a gólyák bármikor elhagyhatták a tábort, ezért nem tekinthetőek kiszolgáltatott személyeknek. Emellett pedig a "kényszerítés bűncselekmény objektív feltételei nem álltak fent, így e bűncselekmény megvalósítása sem állt fent" és az sem volt megállapítható, hogy a gólyatáborban történtek csorbították a diákok becsületét a bűncselekmény megállapításához szükséges mértékben.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.