Lemondott a Columbia Egyetem első női rektora

A rektor állítása szerint a hallgatói tüntetések időszaka jelentős károkat okozott a családjának.

Az egyetem őszi félévének kezdete előtt pár héttel, váratlanul lemondott Minouche Shafik, a Columbia Egyetem rektora – írja a The Guardian.

"Ez egy olyan zűrzavaros időszak volt, amikor nehéz volt legyőzni az eltérő nézeteket a közösségünkben”

nyilatkozta a lemondása kapcsán Shafik, majd hozzátette, a nyár folyamán volt ideje gondolkodni, és arra a döntésre jutott, hogy „a továbblépése ezen a ponton a legjobb lesz annak érdekében, hogy az egyetem leküzdhesse az előtte álló kihívásokat.”

A lemondott rektor 2023 júliusában kezdte meg hivatali idejét a Columbián, amivel ő lett az első nő, aki a rangos egyetem élére került.

Az elmúlt időben számos kritika érte Shafikot. Tavasszal számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti diáktüntetéseket, amelyek egyik központjának tekintették a Columbia Egyetemet.

Miután az egyetem campusának egy részét elfoglalták a hallgatók, a volt rektor a New York-i rendőrség beavatkozását kérte, amelynek következtében számos tüntetőt tartóztattak le. Ezenkívül azzal is megvádolták, hogy nem sikerült biztosítania a zsidó diákok biztonságát.

Shafik bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy az iskola megerősítette, három dékán is lemondott miután becsmérlő szövegeket írtak egy egyetemi beszélgetés során a zsidó életről és az antiszemitizmusról.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.