Űrorvostanról és űrélelmezésről is tanulhatnak majd azok, akiket felvesznek.
Újra elindul szeptemberben az űrszakemberképzés a Debreceni Egyetemen; most angol nyelven oktatják majd azokat a leendő hallgatókat, akik az új tanévben űrorvostanról, az űrtelemedicináról és az űrélelmezésről is tanulhatnak az UniSpace program részeként. A posztgraduális szakirányú továbbképzésre augusztus 12-ig lehet jelentkezni - tájékoztatta a Debreceni Egyetem az MTI-t.
Először 2022 szeptemberében indult, 17 magyar egyetem együttműködésével négy önálló, ugyanakkor összehangolt űrtudományi szakirányú kurzus. Ezek között a Debreceni Egyetem koordinálásával valósult meg a három féléves Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberképzés. Az egyetem közlése szerint az első évfolyam végzős hallgatói tavasszal vették át okleveleiket.
A program most angol nyelven indul majd Space Specialist in Life Sciences címen.
Csernoch László szakfelelős, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a közleményben ismertette, hogy a hallgatók egyebek között az űrhajóst az űrben érő egészségügyi kockázatokról, az extrém és szokatlan terek környezetpszichológiájáról, az űreszközben vagy az űrbázison előállítható élelmiszerekről, de űrgyógyszerészetről is tanulhatnak majd.
Ez szerint olyan tudás, ami nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható, hiszen a lakosság jelenlegi problémáinak megoldásában is segítséget jelenthet.
Égető probléma például, hogy egyre kisebb a Földön a növények termesztésére alkalmas terület, ezért olyan termesztési technikák kidolgozására van szükség, amelyekkel megoldható, hogy kis helyen, kevés vízzel sok élelmiszert állítsanak elő.
Az Általános Orvostudományi Kar Sport- és Űrélettani Tanszéke által koordinált Space Specialist in Life Sciences posztgraduális szakirányú továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik agrár-, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi mesterképzésben szereztek diplomát és a szakterületükön legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
A jelentkezőkkel augusztus 28-án tartják a felvételi elbeszélgetést, a képzés pedig szeptember 20-án kezdődik.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
