Mindegy, hogy az első vagy a sokadik, a diplomaosztó fontos esemény minden felsőoktatásban tanuló életében. Ha nem szeretnétek róluk lemaradni, mutatjuk, hol nézhetitek meg ezek időpontjait, és hogy egyes egyetemeken mikor tartják őket.
Már elkezdték elárasztani a közösségi médiát a diplomaosztós, taláros fényképek, hiszen több tízezer alap-, osztatlan- és mesterszakos egyetemista érkezik mérföldkőhöz a napokban és veszi át az első, vagy éppenséggel a huszonötödik diplomáját.
A diplomaosztókat az egyetemek különböző időpontokban szervezik meg, sőt, akár karonként is eltérhetnek a rendezvények időpontjai. Mutatunk néhányat a sok közül:
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán július 1-jén (hétfő) adták át a diplomákat, míg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán július 3-án (szerda) tartották a diplomaátadókat, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán pedig július 3-5. között szervezik meg azokat.
Egyes egyetemeken már júniusban lezajlottak a diplomaátadók. A Debreceni Egyetem Informatikai Karának diplomaosztója például június 21-én volt, az Állam- és Jogtudományi Karon július 26-án, a Gazdaságtudományi Karon pedig június 29-én vehették át a végzett hallgatók a diplomáikat.
Vannak olyan végzett hallgatók is, akiknek még várniuk kell. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán július 15-18. között szervezik meg a rendezvényeket, az Informatikai Karon pedig július 30-án. A győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepsége július 20-án lesz. Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának ünnepélyes diplomaátadóit július 12-én tartják, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak pedig egészen szeptemberig kell várni.
Az egyetem honlapja szerint ugyanis a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karnak szeptember 7-én, a Villamosmérnöki és Informatikai Karnak és a Természettudományi Karnak pedig szeptember 20-án lesz a diplomaosztója.
A diplomaátadók pontos időpontjait és az azokkal kapcsolatos információkat az egyetemek általában a honlapjaikon teszik közzé, de az esetek többségében e-mailt is küldenek azokról az érintett hallgatóknak a Neptunban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
