Újabb 5 évre nemzetközi akkreditációt szerzett a Corvinus Egyetem egyik képzése

Az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szak 2009 óta folyamatosan tartja az EFMD akkreditációját.

  • Székács Linda

Az EFMD Programme Accreditation bizottsága 2024. június 18-án újabb 5 évre szavazta meg a Business and Management szak nemzetközi akkreditációját - írja a honlapján a Budapesti Corvinus Egyetem.

Az egyetem közleménye szerint az EFMD programakkreditációja egy világszerte elismert minőségbiztosítási rendszer, ami kifejezetten a gazdasági képzések minősítésével foglalkozik és három- vagy ötéves időszakokra adnak tanúsítványt arról, hogy egy adott intézmény képzése megfelel a nemzetközi elvárásoknak.

A Corvinus Egyetem angol nyelvű Gazdálkodási és menedzsment képzését először 2009-ben akkreditálták, azóta pedig bár a tantervet háromszor átalakították, az egyetem folyamatosan tartani tudja az akkreditációját.

Ez az akkreditáció a tudományos kiválóság jelképe, amely elkötelezett a korszerű és eredményes üzleti oktatás iránt, értéket teremtve a legtehetségesebb hallgatók és gazdasági szereplők számára

- írják.

Szántó Richárd alapképzésekért felelős dékán szerint az elmúlt években az egyetem alapszakjait megújították, az EFMD elismerése pedig azt igazolja, hogy a szakok átalakításával az egyetem jó irányba halad.

A külföldi társintézmények vezetőiből és szakértőiből álló bizottság kifejezetten pozitívan értékelte a Corvinus fejlődését.

Kiemelték, hogy a Corvinus Egyetem kiváló hallgatókat vonz, szoros kapcsolatot tart fenn az üzleti szférával, és magas értékű képesítéseket biztosít a hallgatóinak, amik kiemelkednek hazai és regionális szinten is.

"Úgy látják, hogy a megújított Gazdálkodási és menedzsment szak megfelelő egyensúlyban nyújt elméleti és gyakorlati oktatást, amit a kiváló hazai és nemzetközi elhelyezkedési mutatók is igazolnak. A végzettek elhelyezkedési adatainak elemzése azt mutatja, hogy az angol nyelvű Gazdálkodási és menedzsment szakon végzettek 27%-a hazai nemzetközi környezetben dolgozik, míg 45%-a külföldön. A szak sikeresen készíti fel a végzetteket vezetői szerepekre, 39%-uk 11-12 év tapasztalat után vezetői pozíciókba kerül, míg 22%-uk igazgatói és felsővezetői szintekre lép tovább" - írják.

 

Miért dobálózik néhány hazai egyetem nemzetközi rövidítésekkel?

Bár még mindig nincsenek sokan, az utóbbi években több hazai egyetem is szerzett valamilyen nemzetközi minősítést – vagy egy-egy programjára vagy az egész intézményre. Vizsgamentesség, külföldön is értelmezhető diplomák – ilyesmit ígérnek, miközben az egyik érintett intézménynél azt mondják: a szervezetek abba nem szólnak bele, milyen tárgyakat tanítanak, inkább azt kérik számon, hogy céltudatosan tervezzék meg azokat.

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.