Nyáron kezdi meg az első ciklusát az öt éve már hivatalban lévő jelenlegi rektor az Óbudai Egyetemen

Az egyetem szerint csak a rektor megváltozott munkajogi státuszát akarták rögzíteni, de lehetséges, hogy így oldanák meg, hogy akár három cikluson át is hivatalban maradjon a jelenlegi rektor.

  • Tornyos Kata

Az Óbudai Egyetem szenátusa kimondta, hogy az idén nyáron kezdi meg az első ciklusát az öt éve már hivatalban lévő jelenlegi rektor – írta meg a 24.hu. Ez azért is érdekes, mert a főszabály szerint csak két ciklus engedélyezett.

"A szenátus úgy tekinti, hogy Kovács Levente, mint az Óbudai Egyetem 2024. július 15. napjától a szenátus által támogatott és a köztársasági elnök által kinevezendő rektora vezető állású munkavállalóként az Óbudai Egyetemen, mint alapítványú fenntartású felsőoktatási intézményben első teljes rektori ciklusát kezdi meg" – olvasható az egyetem határozatában, amire a szenátus minden tagja igennel szavazott.

A felsőoktatásról szóló törvény csak két, legfeljebb ötéves ciklust engedélyez a rektoroknak az egyetemeken, viszont az alapítványi egyetemeknek lehetőségük van eltérni a kétciklusos tilalomtól a szervezeti és működési szabályzatukban. Az alapítványi Óbudai Egyetem azzal indokolta a határozat szükségességét, hogy csak a jelenlegi rektor megváltozott munkajogi státuszát akarták rögzíteni. Arra nem válaszoltak a lapnak, hogy lesz-e lehetősége 2029-ben újabb ciklust vállalnia a rektornak.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.