Az idei felsőoktatási felvételin összesen 120 990-en jelölték meg valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, mester- vagy osztatlan képzését. Bár ez némileg elmarad a tavalyi adatoktól, hiszen akkor közel 5500 fővel többen, 126 449-en jelentkeztek, az elmúlt évek jelentkezéseihez képest az idei szám még mindig magasnak számít. 2012 és 2022 között ugyanis a jelentkezők létszáma jellemzően 91 és 110 ezer fő között mozgott.

Az Oktatási Hivatal szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.

A legtöbben idén is a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg. Erre az alapszakra a februári határidőig összesen 6801 elsőhelyes jelentkezés futott be, beleértve azokat is, akik önköltséges formában, vagy épp levelező képzésben jelölték meg. Ezt követi a pszichológia 4948 elsőhelyes jelentkezővel, majd az osztatlan jogász 4178, az ápolás és betegellátás 3641 és a kereskedelem és marketing 3581 jelentkezővel.

Nem meglepő módon a legtöbb jelentkezést idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre adták le, ahová közel 17 100-an szeretnének bekerülni. De népszerűek a vidéki egyetemek is. A Debreceni Egyetemre például 9950-en, a Szegedi Tudományegyetemre 8395-en, a Pécsi Tudományegyetemre pedig 7291-en jelentkeztek. Fővárosi egyetemek csak a legnagyobb vidéki intézmények után bukkannak fel ismét; 6729 jelentkezővel a Budapesti Gazdasági Egyetem, 5754 jelentkezővel pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Népszerűbbek a pedagógusképzések?

A március 12-én nyilvánosságra hozott felsőoktatási jelentkezési statisztikákkal kapcsolatban Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy a gazdaságtudományi képzésterület után a legtöbb jelentkezést valamilyen pedagógusképzésre adták le. Az Oktatási Hivatal közleményben hozzátette; a jelentkezők mintegy 15 százaléka, közel 18 ezer fő valamilyen pedagógusképzést választott, ami „duplája” annak, hogy két évvel ezelőtt, vagyis 2022-ben hányan jelentkeztek erre a területre. Ugyanakkor az idei számok némileg elmaradnak a tavalyiaktól, bár ahogy azt korábban már említettük, 2023-ban a felvételizők száma néhány ezer fővel magasabb volt.

2024-ben egyébként csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra 2039 fő jelentkezett a felvételi listája első helyén, míg konduktornak 116-an, gyógypedagógusnak 2944-en, óvodapedagógusnak 3678-an, tanítónak pedig 1974-en készülnek. Osztatlan tanárképzése összesen 1699 elsőhelyes jelentkezést adtak le, továbbá 393-an jelentkeztek szakoktatónak.

„Kiemelkedően nagy az érdeklődés a rövid ciklusú tanári mesterképzések iránt: 4 977-en választottak ilyen tanári szakot”

– írta az Oktatási Hivatal.

4 féléves tanári mesterképzésre 748, 3 féléves tanári mesterképzésre 1814, 2 féléves tanári mesterképzésre pedig 2415-en jelentkeztek. Több mint kétezren valamilyen természettudomány területre; matematika, fizika, kémia, vagy természettudomány-környezettan szakra.

Nahalka István oktatáskutató szerint ugyanakkor ez nem jelent megoldást a tanárhiányra, hiszen – mivel mesterképzésről van szó – olyan tanárok végzik el, akik már eddig is a pályán voltak.

„Valószínűleg a legtöbbek esetében egy második természettudományos szakról van szó. Tehát mondjuk kémiatanár az illető és van valami más szakja, például digitális kultúra, harmadiknak pedig most eldöntötte, hogy fizika diplomát is akar szerezni” – magyarázza Nahalka István.

Az oktatáskutató szerint ennek nagyon fontos motivációja, hogy a január 1-jével életbe lépett státusztörvény szerint jelenleg a pedagógusoknak heti 24 órát kötelező tanítaniuk. Ez azonban az olyan tárgyak esetében, mint a fizika, kémia vagy biológia, egy kisebb- vagy egy közepes nagyságrendű iskolában nehezen megvalósítható, hiszen előfordulhat, hogy nincs elég osztály.

A kötelező óraszám miatt tehát vannak pedagógusok, akik egyszerre több iskolában is tanítanak, hogy meglegyen a heti 24 órájuk. Akik viszont „több lábon állnak” és több végzettségük is van, az oktatáskutató szerint megkönnyítik a saját dolgukat, hiszen három szakkal már könnyen kitöltik a 24 órát.

„Nem kell áttanítaniuk máshová, nem kell utazniuk, nem kell túl sok gyereket megismerniük, és nem lesznek egyéb ehhez hasonló kellemetlenségeik sem. Egy csomó előnyök származik belőle, úgyhogy nagyon sokan ezért csinálják meg a rövidített mesterképzést”

– teszi hozzá az oktatáskutató.

Az természetesen már más kérdés, hogy ebben az esetben még több iskola maradhat a hiánytárgyakat tanító pedagógusok nélkül, és hogy a tanári mesterképzéseket végzők nem növelik a pedagógusok létszámát. Csak az adott iskolákon belül lesz könnyebb a tantárgyfelosztás, flexibilisebb a rendszer. Az egész oktatási rendszerre jellemző létszám problémák azonban nem fognak megoldódni.

Fizikatanárnak 28-an, kémiatanárnak 22-en készülnek

A helyzet azért is aggasztó továbbra is, mert hiába a pedagógusok béremelése, az osztatlan tanári szakokra jelentkezők létszáma egyelőre nem növekedett látványosan.

2024 januárjától a pedagógusok bruttó bére nem lehet alacsonyabb, mint

• gyakornok esetén 528 000 forint,
• pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forint,
• pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
• mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
• kutatótanár esetében pedig 750 000 forint.

Ehhez adódik hozzá például az osztályfőnöki pótlék, vagy a további 4 százalékos extra illetmény, amivel épp a hiánytárgyakat tanító pedagógusokat jutalmazzák. Például a matematika, digitális kultúra, természettudomány, környezettan, fizika, kémia, biológia vagy földrajz szakosokat.

A 2024-es felsőoktatási felvételi friss adatai szerint osztatlan tanári szakon fizikatanárnak a felvételi listájuk első helyén mégis csupán 28-an jelentkeztek, beleértve a levelező képzésre jelentkezőket és az önköltségeseket is. Kémiatanának első helyen 22-en készülnek, fizika-kémia szakpárt viszont egyetlen jelentkező sem jelölt meg első helyen.

Biológiát 128-an párosítanának valamilyen más tantárggyal, földrajzot 117-en, digitális kultúrát pedig 79-en. A helyzet matematikából a legjobb; ezt valamilyen szakpárral 175-en jelölték meg a jelentkezési listájuk első helyén. Vannak azonban a számok között átfedések, tehát olyan jelentkezők, akik például földrajz-matematika vagy biológia-digitális kultúra szakpárra mennének, így a pályára lépő tanárok száma még kevesebb lesz.

Azt, hogy egy szakra összesen – tehát mondjuk a felvételi listájuk második, harmadik vagy akár hatodik helyén – hányan jelentkeztek az idei felvételiben, az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.