A mesterséges intelligenciáról indít ismeretterjesztő sorozatot az ELTE

A videóinterjúkból, podcastokból és tudománykommunikációs versenyből álló kezdeményezés célja, hogy bemutassa napjaink izgalmas tudományterületeit és a mögöttük álló kutatókat.

Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol a szakértők a következő hónapokban a mesterséges intelligencia témáit fogják körbejárni.

Az első videóban Csaba István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára válaszol olyan kérdésekre, mint hogyan lehet kutatni vagy meghatározni a mesterséges intelligenciát? Hogyan találkozhatnak vele a hallgatók az egyetemen, illetve milyen változásokat hozhat az új technológia a jövőben?

Az akadémikus saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, miként lehet a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani. Ehhez a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítására törekszenek úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni. A munka során számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel és kórházakkal.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.