A mesterséges intelligenciáról indít ismeretterjesztő sorozatot az ELTE
A videóinterjúkból, podcastokból és tudománykommunikációs versenyből álló kezdeményezés célja, hogy bemutassa napjaink izgalmas tudományterületeit és a mögöttük álló kutatókat.
Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol a szakértők a következő hónapokban a mesterséges intelligencia témáit fogják körbejárni.
Az első videóban Csaba István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára válaszol olyan kérdésekre, mint hogyan lehet kutatni vagy meghatározni a mesterséges intelligenciát? Hogyan találkozhatnak vele a hallgatók az egyetemen, illetve milyen változásokat hozhat az új technológia a jövőben?
Az akadémikus saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, miként lehet a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani. Ehhez a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítására törekszenek úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni. A munka során számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel és kórházakkal.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.