Kétszáz családot lakoltathatnak ki Józsefvárosban az NKE új pedagógusképzése miatt

Embertelen, kegyetlen, vállalhatatlan, és szegényellenes a kormány döntése a kerület polgármestere szerint.

  • Tornyos Kata

Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek egy Semjén Zsolt és Csák János által benyújtott törvénytervezet szerint. Az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek – írta meg a Telex.

A házban nagyjából kétszáz olyan család lakik, akik eleve nehéz körülmények között élnek, és az önkormányzat kötelessége lesz, hogy elhelyezzék őket október 31-ig. „Ennyi lakásunk nincs, nem tudjuk, hogy a kisajátított épületekért mennyi pénzt fogunk kapni” – fejtette ki Pikó András, a kerület polgármestere a Facebook-oldalán. Szerinte embertelen, kegyetlen, vállalhatatlan, és szegényellenes a kormány döntése, amelyről semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak.

Március közepén jelentette be az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. Az egyetemen eddig többek között hírszerzés, katasztrfófavédelem és katonai vezető szakokat indítottak, emiatt felmerülhet a kérdés, hogy a tanárképzés hogyan illik az egyetem arculatába.

Veszelszki Ágnes, az NKE Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, és az induló tanárképzés rektori megbízottja szerint ugyanakkor a rendészettudományi, hadtudományi, víztudományi, nemzetközi tanulmányok és államtudományi képzés mellett a tanári, pedagógusi pálya is közszolgálatnak tekinthető.

Többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is. Habár minden szaknál általánosan rögzítve vannak a képzési és kimeneti követelmények, a benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképzésének nem kell majd megfelelnie ezeknek a követelményeknek.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.