A pedagógusnak nem a pályaválasztó fiatalok, hanem főleg a harmincas-negyvenes nők tanulnak.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adataiból kiderült, hogy közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre. Kevesebben, mint a korábbi években. Emellett pedig aggasztó, hogy a hallgatók korfája szerint nem a frissen érettségizett fiatalok hanem leginkább harmincasok, negyvenesek választják ezeket a képzéseket - írja az Átlátszó.
30 ezer hallgató közel harmada 35 év feletti, a 40 pluszosok pedig a hallgatói létszám negyedét teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a képzéseken 80 százalékos a nők aránya.
A pedagógus alapképzéseken pedig a 16 535 hallgató közül csak 911 férfi.
Pusztai Gabriella oktatáskutató ezzel kapcsolatban a portálnak úgy fogalmazott, hogy ennek az az oka, hogy az alapképzésekbe hagyományosan inkább nőket vonzzó szakok (például óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógia) tartoznak. A szakértő szerint ezeken a szakokon alacsonyak a bérek, így sok férfi, aki szeretné a későbbiek eltartani a családját, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon. Ezek után nem meglepő, hogy a 18 évesek közül az egész országból mindössze 7 férfi jelentkezett valamilyen pedagógus alapszakra.
Az alapképzéseken ezzel párhuzamosan nagyon magas a 30 év felettiek aránya. A 30-40 évesek, valamint a 40 év felettiek az alapszakokon tanulók 44 százalékát teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy az alapszakos hallgatók majdnem negyede 40 pluszos. Pusztai Gabriella megjegyezte, hogy ennek a hátterében feltehetően pályakorrekciós törekvések állhatnak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
