A pedagógusnak nem a pályaválasztó fiatalok, hanem főleg a harmincas-negyvenes nők tanulnak.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adataiból kiderült, hogy közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre. Kevesebben, mint a korábbi években. Emellett pedig aggasztó, hogy a hallgatók korfája szerint nem a frissen érettségizett fiatalok hanem leginkább harmincasok, negyvenesek választják ezeket a képzéseket - írja az Átlátszó.
30 ezer hallgató közel harmada 35 év feletti, a 40 pluszosok pedig a hallgatói létszám negyedét teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a képzéseken 80 százalékos a nők aránya.
A pedagógus alapképzéseken pedig a 16 535 hallgató közül csak 911 férfi.
Pusztai Gabriella oktatáskutató ezzel kapcsolatban a portálnak úgy fogalmazott, hogy ennek az az oka, hogy az alapképzésekbe hagyományosan inkább nőket vonzzó szakok (például óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógia) tartoznak. A szakértő szerint ezeken a szakokon alacsonyak a bérek, így sok férfi, aki szeretné a későbbiek eltartani a családját, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon. Ezek után nem meglepő, hogy a 18 évesek közül az egész országból mindössze 7 férfi jelentkezett valamilyen pedagógus alapszakra.
Az alapképzéseken ezzel párhuzamosan nagyon magas a 30 év felettiek aránya. A 30-40 évesek, valamint a 40 év felettiek az alapszakokon tanulók 44 százalékát teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy az alapszakos hallgatók majdnem negyede 40 pluszos. Pusztai Gabriella megjegyezte, hogy ennek a hátterében feltehetően pályakorrekciós törekvések állhatnak.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
