Pedagógusképzés: a hallgatók majdnem fele harmincas-negyvenes nő az alapszakokon

A pedagógusnak nem a pályaválasztó fiatalok, hanem főleg a harmincas-negyvenes nők tanulnak.

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adataiból kiderült, hogy közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre. Kevesebben, mint a korábbi években. Emellett pedig aggasztó, hogy a hallgatók korfája szerint nem a frissen érettségizett fiatalok hanem leginkább harmincasok, negyvenesek választják ezeket a képzéseket - írja az Átlátszó.

30 ezer hallgató közel harmada 35 év feletti, a 40 pluszosok pedig a hallgatói létszám negyedét teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a képzéseken 80 százalékos a nők aránya.

A pedagógus alapképzéseken pedig a 16 535 hallgató közül csak 911 férfi.

Pusztai Gabriella oktatáskutató ezzel kapcsolatban a portálnak úgy fogalmazott, hogy ennek az az oka, hogy az alapképzésekbe hagyományosan inkább nőket vonzzó szakok (például óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógia) tartoznak. A szakértő szerint ezeken a szakokon alacsonyak a bérek, így sok férfi, aki szeretné a későbbiek eltartani a családját, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon.  Ezek után nem meglepő, hogy a 18 évesek közül az egész országból mindössze 7 férfi jelentkezett valamilyen pedagógus alapszakra.

Az alapképzéseken ezzel párhuzamosan nagyon magas a 30 év felettiek aránya. A 30-40 évesek, valamint a 40 év felettiek az alapszakokon tanulók 44 százalékát teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy az alapszakos hallgatók majdnem negyede 40 pluszos. Pusztai Gabriella megjegyezte, hogy ennek a hátterében feltehetően pályakorrekciós törekvések állhatnak.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.