A 2024 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer hallgató kezdheti meg a felsőoktatási tanulmányait államilag finanszírozott formában. Van olyan egyetem, ahol 10 ezer diák is kaphat ösztöndíjat. Mutatjuk a számokat.
Míg 2022-ben még csak 60 563-an kerülhettek be állami ösztöndíjas képzésekre, addig a meghirdetett férőhelyek száma már tavaly is megközelítette a 100 ezret – derül ki a felvi.hu statisztikáiból. Bár egyes egyetemek csökkentették a férőhelyeket, más intézmények viszont emelték azokat, így idén is több mint 90 ezer hallgató pályázhat a támogatásra.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Az alábbi felsorolás pedig azt mutatja, hogy az egyes intézmények esetében hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:
A BGE-n 2023-ban még csak 3228 hallgató tanulhatott állami támogatásban, addig idén erre már 4892 felvételizőnek van lehetősége. Ebből pedig a gazdaságtudományok kapacitása 3902 fő. A Debreceni Egyetemen 2023-ban 7494 állami férőhelyet hirdettek, aminek a számát idén felemelték 9414-re. A Szegedi Tudományegyetemen is több mint ezerrel több hallgató kaphat állami ösztöndíjat az előző évhez képest.
Más nagy egyetemeken viszont komoly csökkentések figyelhetőek meg. Az ELTE a mostani eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyet hirdetett meg, amellyel még így is a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Nagyobb változás történt még a BME-n, ahol a tavalyi 6605 helyett már csak 4916 fő tanulhat ingyenesen. Ebből a legmagasabb létszám a műszaki képzési területen van, ahol állami ösztöndíjas formában összesen 2971 főt vehetnek fel.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
