A 2024 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer hallgató kezdheti meg a felsőoktatási tanulmányait államilag finanszírozott formában. Van olyan egyetem, ahol 10 ezer diák is kaphat ösztöndíjat. Mutatjuk a számokat.
Míg 2022-ben még csak 60 563-an kerülhettek be állami ösztöndíjas képzésekre, addig a meghirdetett férőhelyek száma már tavaly is megközelítette a 100 ezret – derül ki a felvi.hu statisztikáiból. Bár egyes egyetemek csökkentették a férőhelyeket, más intézmények viszont emelték azokat, így idén is több mint 90 ezer hallgató pályázhat a támogatásra.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Az alábbi felsorolás pedig azt mutatja, hogy az egyes intézmények esetében hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:
A BGE-n 2023-ban még csak 3228 hallgató tanulhatott állami támogatásban, addig idén erre már 4892 felvételizőnek van lehetősége. Ebből pedig a gazdaságtudományok kapacitása 3902 fő. A Debreceni Egyetemen 2023-ban 7494 állami férőhelyet hirdettek, aminek a számát idén felemelték 9414-re. A Szegedi Tudományegyetemen is több mint ezerrel több hallgató kaphat állami ösztöndíjat az előző évhez képest.
Más nagy egyetemeken viszont komoly csökkentések figyelhetőek meg. Az ELTE a mostani eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyet hirdetett meg, amellyel még így is a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Nagyobb változás történt még a BME-n, ahol a tavalyi 6605 helyett már csak 4916 fő tanulhat ingyenesen. Ebből a legmagasabb létszám a műszaki képzési területen van, ahol állami ösztöndíjas formában összesen 2971 főt vehetnek fel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
