Új pályázatot írtak ki a Károli Gáspár Református Egyetem beruházására

A Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztéséről már többször döntött a kormány, azonban most egy új építészeti tervpályázatot írtak ki a már 2022 óta kiemelt beruházásra.

2022-ben kiemelt beruházásnak nyilvánították a pár évvel korábban a Református Egyházhoz került terület fejlesztését. Az eredeti közbeszerzés azonban eredménytelen volt a pénzügyi fedezett hiánya miatt. Most a Református Egyetemváros Kft. egy új közbeszerzést hirdetett meg egy szintén a IX. kerületi, de a korábbitól néhány háztömbre lévő területre – írta meg az Építészfórum.

November 30-án a Magyar Közlönyben közzétették a kormányhatározatot, amely mentesítette a fejlesztendő területeket a beruházási törvény alól, az építési beruházás gyors lefolytatására hivatkozva. A pályázat kiírása azonban csak most történt meg.

Az új kormányrendelet, amely szerint négy új ingatlant jelöltek ki közvetlen környezetként, fontos változtatásokat hoz a beruházásokkal kapcsolatos adminisztratív folyamatokban. Az építőknek öt évig lehetőségük van ingyenesen használni ezeket az ingatlanokat. Emellett az új rendeletben kimondják, hogy a beruházással kapcsolatos településképi véleményezési eljárást, településképi bejelentési eljárást, és településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt nem kell lefolytatni. Továbbá a közterület-alakítási terv készítése és alkalmazása sem szükséges.

A kiírás szerint az egyetem célja a református közösségek támogatása, a jó szakemberek képzése és a magyar reformátusok részvétele a szellemi és tudományos közéletben. A pályázat keretében olyan építészeti javaslatokat várnak, amelyek a lehető legmagasabb színvonalon képesek teljesíteni a meghatározott feltételeket és értékelési szempontokat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.