HVG-rangsor: ezek a legjobb jogi karok 2024-ben

Ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsort. A hallgatók kiválósága alapján összeállított lista sorrendjét az első helyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma határozza meg.

Idén több mint ezerrel többen jelentkeztek jogi képzési területre az előző évhez képest. Míg 2022-ben 7482 fő jelölte meg a szakot, addig 2023-ra már 8853-ra nőtt azoknak a száma, akik jogot szerettek volna hallgatni. Végül összesen 5044 fő volt a felvett diákok száma.

Ez a tudományzerület elsősorban a magas felvételi pontszámairól híres, ugyanis jogi képzésre nem egyszerű bejutni. A legtöbb intézményben jóval 400 pont felett volt a ponthatár 2023-ban. Például az ELTE jogi karára 477 ponttal lehetett bekerülni, amihez szinte mindenből tökéletesen kellett teljesítenie a jelentkezőknek.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

 

A HVG Diploma 2024 különszámát szombattól megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A jogi karok rangsora:

1. ELTE-ÁJK

2. PPKE-JÁK

3. PTE-ÁJK

3. SZTE-ÁJK

5. KRE-ÁJK

6. DE-ÁJK

7. SZE-DFK

8. ME- ÁJK

 

Az idei évben a Pécsi- és a Szegedi Tudományegyetem jogi karai együtt állnak a dobogó harmadik helyén. A tavalyi évhez képest a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara egy helyet javított, ami így most az ötödik legjobb jogi képzés lett a HVG rangsora szerint.

Erről az egyetemi szakról először mindenkinek az osztatlan jogász képzés jut eszébe, ami évek óta a legnépszerűbb szakok közé tartozik. Azonban a hallgatók emellett az igazságügyi igazgatási és a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzést is választhatják, mint alapszakot.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint a jogi osztatlan alapképzést elvégzett fiatal pályakezdők átlag bruttó bére majdnem 400 ezer forint. Az egyetemről kikerülve ezzel a diplomával elsősorban ügyvédként, jogászként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Az általános jogi alapképzést végzők körében a kezdő fizetés kicsivel alacsonyabb, mint az osztatlan képzésen diplomát szerzőknél, náluk ugyanis 367 ezer forint a bruttó átlagkereset.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások