A tavalyi évhez képest a top 3 helyezett között is történt változás. Míg az ELTE Informatika Kar és a BME Villamosmérnöki és Informatika Kar továbbra is az első két helyen áll, addig az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kara, megelőzve a Corvinust, a dobogó harmadik fokára került.
A 2023-as általános felvételi eljárás során összesen 13 732 fő jelentkezett informatikai képzési területen induló szakra, amiből 8852 fő sikeresen felvételt is nyert.
Az informatikai képzési terület szakjai közül a mérnökinformatikus képzés volt a legnépszerűbb. Az idei felvételi eljárásban ezt a szakot jelölték meg elsőként az ötödik legtöbben, de ezenkívül sokan jelentkeztek még programtervező informatikus és gazdaságinformatikus képzésre is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>
A HVG Diploma 2024 különszámát szombattól megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek. |
A HVG-rangsor 10 legjobb informatikai kara:
Nagyot lépett előre a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara, ami a 2023-as ranglistán még nem szerepelt a top 10-ben. Idén azonban a 6. legjobb informatikai kar lett, megelőzve ezzel a szegedi és pécsi képzéseket.
Az informatikai képzések iránti nagy érdeklődés nem meglepő, hiszen ennek a szakmai tudásnak komoly keresete van a piacon. Egy frissen végzett hallgató átlagosan 1,23 hónap alatt talál állást. Nem mellesleg pedig a bruttó átlagjövedelem is igen magas. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint az alapszakon végzetteknek bruttó 646 200 forint, míg a mesterdiplomát szerzetteknek bruttó 897 207 forint az átlagkeresete.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
