Jövőre indulhatnak az első ChatGPT-kurzusok a hazai egyetemeken

Az országban az elsők között indít ChatGPT-kurzust a kecskeméti Neumann János Egyetem.

Prompt engineering a helyes angol megnevezése annak az egyetemi kurzusnak, amely a ChatGPT működésének és használatának tanításával foglalkozik. Mivel a mesterséges intelligencia világában ennek a tudásnak az ismerete lassan elengedhetetlenné válik, már a hazai egyetemeken is elindítják az első ezzel kapcsolatos képzéseket – írta meg a Qubit.

A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel. A megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország egyik első egyetemi prompt engineering kurzusa.

Most azért állok itt, hogy elindítsuk az ország első hivatalos egyetemi ChatGPT-képzését, ami nemcsak itthon, de a világon is az elsők között van

– mondta november közepén Kecskeméten a Promptmaster társalapítója és vezérigazgatója, Szabó Dávid.

A cégvezető szerint a promptolás egyelőre még plusz lehetőséget jelent a munkaerőpiacon, azonban ez a tudás hamarosan már elvárás lesz, ami akár többet is érhet majd a nyelvtudásnál. Alapítótársa, a cég operatív vezetéséért felelő Tálas Dávid szerint ugyanis ez olyan kulcskompetencia lesz, mint az internethasználat vagy a Word és az Excel kezelése.

Mindeközben az ELTE Informatikai Karán (IK) már képzik a ChatGPT oktatóit, hogy a tavaszra tervezett tananyagot a chatbot használatáról már ők is oktathassák.

Azonban nem mindenki tekinti pozitív változásnak a program használatának beemelését a felsőoktatásba. Először világszerte több oktatási intézmény is ellene volt elsősorban a benne rejlő csalási potenciál miatt. Azonban ennek ellenére sok helyen, mint ahogy az ELTE-n is, úgy gondolják, hogy fontos a ChatGPT-vel foglalkozni.

„Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni”

– mondta a lapnak Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Az ELTE docense is tapasztalta a chatbothoz való szkeptikus hozzáállást, szerinte azonban ez csak annak köszönhető, hogy a többség még nem tudja, hogyan kell használni.

„Ugyanúgy járnak most is a fiatalok, mint anno az internet megjelenésekor. Nem tudják, hogy milyen kérdéseket hogyan kell feltenni, hogy megkapják a kívánt információt.”

Mint elmondta, miután megtanulhatják, hogyan kell hatékonyan promptolni a ChatGPT-t, a legtöbb hallgató már pozitívan áll a technológiához.

Az őszi félév keretében az egyetemen először csak az egyes tanszékek képviselői végzik el az új képzést, aminek célja, hogy a tanárok kialakítsák a saját stratégiájukat arra, hogyan építik be a tananyagba a ChatGPT használatát. Ezután januárban készül egy felmérés a résztvevőkkel, és az eredmények alapján a tavaszi félévre módosítják a kurzusleírást és végül elkezdik az AI-eszközökkel történő tanítást.

 

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.