Jövőre indulhatnak az első ChatGPT-kurzusok a hazai egyetemeken

Az országban az elsők között indít ChatGPT-kurzust a kecskeméti Neumann János Egyetem.

Prompt engineering a helyes angol megnevezése annak az egyetemi kurzusnak, amely a ChatGPT működésének és használatának tanításával foglalkozik. Mivel a mesterséges intelligencia világában ennek a tudásnak az ismerete lassan elengedhetetlenné válik, már a hazai egyetemeken is elindítják az első ezzel kapcsolatos képzéseket – írta meg a Qubit.

A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel. A megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország egyik első egyetemi prompt engineering kurzusa.

Most azért állok itt, hogy elindítsuk az ország első hivatalos egyetemi ChatGPT-képzését, ami nemcsak itthon, de a világon is az elsők között van

– mondta november közepén Kecskeméten a Promptmaster társalapítója és vezérigazgatója, Szabó Dávid.

A cégvezető szerint a promptolás egyelőre még plusz lehetőséget jelent a munkaerőpiacon, azonban ez a tudás hamarosan már elvárás lesz, ami akár többet is érhet majd a nyelvtudásnál. Alapítótársa, a cég operatív vezetéséért felelő Tálas Dávid szerint ugyanis ez olyan kulcskompetencia lesz, mint az internethasználat vagy a Word és az Excel kezelése.

Mindeközben az ELTE Informatikai Karán (IK) már képzik a ChatGPT oktatóit, hogy a tavaszra tervezett tananyagot a chatbot használatáról már ők is oktathassák.

Azonban nem mindenki tekinti pozitív változásnak a program használatának beemelését a felsőoktatásba. Először világszerte több oktatási intézmény is ellene volt elsősorban a benne rejlő csalási potenciál miatt. Azonban ennek ellenére sok helyen, mint ahogy az ELTE-n is, úgy gondolják, hogy fontos a ChatGPT-vel foglalkozni.

„Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni”

– mondta a lapnak Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Az ELTE docense is tapasztalta a chatbothoz való szkeptikus hozzáállást, szerinte azonban ez csak annak köszönhető, hogy a többség még nem tudja, hogyan kell használni.

„Ugyanúgy járnak most is a fiatalok, mint anno az internet megjelenésekor. Nem tudják, hogy milyen kérdéseket hogyan kell feltenni, hogy megkapják a kívánt információt.”

Mint elmondta, miután megtanulhatják, hogyan kell hatékonyan promptolni a ChatGPT-t, a legtöbb hallgató már pozitívan áll a technológiához.

Az őszi félév keretében az egyetemen először csak az egyes tanszékek képviselői végzik el az új képzést, aminek célja, hogy a tanárok kialakítsák a saját stratégiájukat arra, hogyan építik be a tananyagba a ChatGPT használatát. Ezután januárban készül egy felmérés a résztvevőkkel, és az eredmények alapján a tavaszi félévre módosítják a kurzusleírást és végül elkezdik az AI-eszközökkel történő tanítást.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.