Jövőre indulhatnak az első ChatGPT-kurzusok a hazai egyetemeken

Az országban az elsők között indít ChatGPT-kurzust a kecskeméti Neumann János Egyetem.

Prompt engineering a helyes angol megnevezése annak az egyetemi kurzusnak, amely a ChatGPT működésének és használatának tanításával foglalkozik. Mivel a mesterséges intelligencia világában ennek a tudásnak az ismerete lassan elengedhetetlenné válik, már a hazai egyetemeken is elindítják az első ezzel kapcsolatos képzéseket – írta meg a Qubit.

A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel. A megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország egyik első egyetemi prompt engineering kurzusa.

Most azért állok itt, hogy elindítsuk az ország első hivatalos egyetemi ChatGPT-képzését, ami nemcsak itthon, de a világon is az elsők között van

– mondta november közepén Kecskeméten a Promptmaster társalapítója és vezérigazgatója, Szabó Dávid.

A cégvezető szerint a promptolás egyelőre még plusz lehetőséget jelent a munkaerőpiacon, azonban ez a tudás hamarosan már elvárás lesz, ami akár többet is érhet majd a nyelvtudásnál. Alapítótársa, a cég operatív vezetéséért felelő Tálas Dávid szerint ugyanis ez olyan kulcskompetencia lesz, mint az internethasználat vagy a Word és az Excel kezelése.

Mindeközben az ELTE Informatikai Karán (IK) már képzik a ChatGPT oktatóit, hogy a tavaszra tervezett tananyagot a chatbot használatáról már ők is oktathassák.

Azonban nem mindenki tekinti pozitív változásnak a program használatának beemelését a felsőoktatásba. Először világszerte több oktatási intézmény is ellene volt elsősorban a benne rejlő csalási potenciál miatt. Azonban ennek ellenére sok helyen, mint ahogy az ELTE-n is, úgy gondolják, hogy fontos a ChatGPT-vel foglalkozni.

„Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni”

– mondta a lapnak Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Az ELTE docense is tapasztalta a chatbothoz való szkeptikus hozzáállást, szerinte azonban ez csak annak köszönhető, hogy a többség még nem tudja, hogyan kell használni.

„Ugyanúgy járnak most is a fiatalok, mint anno az internet megjelenésekor. Nem tudják, hogy milyen kérdéseket hogyan kell feltenni, hogy megkapják a kívánt információt.”

Mint elmondta, miután megtanulhatják, hogyan kell hatékonyan promptolni a ChatGPT-t, a legtöbb hallgató már pozitívan áll a technológiához.

Az őszi félév keretében az egyetemen először csak az egyes tanszékek képviselői végzik el az új képzést, aminek célja, hogy a tanárok kialakítsák a saját stratégiájukat arra, hogyan építik be a tananyagba a ChatGPT használatát. Ezután januárban készül egy felmérés a résztvevőkkel, és az eredmények alapján a tavaszi félévre módosítják a kurzusleírást és végül elkezdik az AI-eszközökkel történő tanítást.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.