2025-től 20 pontot ér majd az MCC középiskolás programja a Szegedi Tudományegyetemen

Újabb egyetem osztotta meg, hogy hány intézményi pontot ér majd náluk a Matthias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának elvégzése.

  • Székács Linda

"A Szegedi Tudományegyetem 2024-ben nem ad intézményi pontot az MCC programokért. 2025-ben az MCC középiskolás programja 20 pontot ér majd. Ugyancsak 20 pontot érnek 2025-től az MTA középiskolások számára kiírt tudományos pályázatai" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Szegedi Tudományegyetem.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a 2024-es felvételin a győri Széchenyi István Egyetemen 70 pontot ér majd, ha valaki elvégzi a Fidesz "janicsárképzőjeként" is emlegetett Matthias Corvinus Collegium Középiskolás Programját, 2025-től pedig a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem is pontként fogja elszámolni az MCC képzését. Azóta már az is kiderült, hogy a programot a Pécsi Tudományegyetem öt karán fogadják majd el, a(z)

  • Állam- és Jogtudományi Karon,
  • Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon,
  • Egészségtudományi Karon,
  • Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a
  • Műszaki és Informatikai Karon,

ahol összesen 10 pontot ér majd az MCC képzése.

A győri egyetemmel ellentétben tehát sem Szegeden, sem pedig Pécsett nem lesz értékesebb az MCC tagság, mint a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségik.

Az MCC-s tagságért járó intézményi többletpontokkal kapcsolatban kerestük a Debreceni Egyetemet és a Miskolci Egyetemet is. Amennyiben megérkezik tőlük a válasz, az Eduline-on beszámolunk róla.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.