A minisztérium tervei szerint újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, erről sajtótájékoztatót is tartottak, de konkrét dátummal nem tudtak szolgálni.
Az afgán felsőoktatási minisztérium sajtótájékoztatót tartott Kabulban, ahol bejelentették, hogy újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, de a hatalmon lévő tálibok vezetője dönti majd el, hogy ez mikor történhet meg – olvasható az APNewson. Az MTI arról írt, hogy összesen kilenc doktori és negyven mesterképzést indítanának, de ez kihívást jelenthet, ugyanis körülbelül 200-250 professzor hagyta el az országot, így 6000 oktatói állás maradt üresen az egyetemeken a tálib hatalomátvétel óta.
Március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba az új tanévben Afganisztánban.
Az afganisztáni felsőoktatási miniszter, Nida Mohammed Nadim akkor azt mondta, hogy az egyetemi korlátozásra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését, és mert szerinte egyes tantárgyak sértik az iszlám vallás alapelveit.
A felsőoktatási minisztérium egyik tanácsadója, Molvi Abdul Jabbar a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemek készek visszafogadni a női hallgatókat, amint a tálib vezező parancsot ad a tilalom feloldására. Nem tudta megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni, és hogy megtörténik-e egyáltalán valaha.
"Akhundzada elrendelte, hogy zárják be az egyetemeket, ezért bezártak. Amikor azt mondja, hogy kinyithatnak, még aznap ki fognak nyitni. Minden vezetőnk támogatja a lányok oktatásának újraindítását, még a minisztereink is." – mondta a tanácsadó.
Nadim miniszter a tilalmat ideiglenes intézkedésként terjesztette elő, addig, amíg megoldást nem találnak a nemi szegregáció, a tananyag és az öltözködési szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására. Azt mondta, hogy az egyetemek újra megnyílnak a nők számára, ha ezek megoldódnak. A tálibok hasonló ígéreteket tettek a lányok középiskolába járásával kapcsolatban is, mondván, hogy az egyenruhával és a közlekedéssel kapcsolatos „technikai problémák” megoldása után újraindulnak majd az órák, de a lányokat továbbra is kizárják az osztálytermekből.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
