A minisztérium tervei szerint újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, erről sajtótájékoztatót is tartottak, de konkrét dátummal nem tudtak szolgálni.
Az afgán felsőoktatási minisztérium sajtótájékoztatót tartott Kabulban, ahol bejelentették, hogy újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, de a hatalmon lévő tálibok vezetője dönti majd el, hogy ez mikor történhet meg – olvasható az APNewson. Az MTI arról írt, hogy összesen kilenc doktori és negyven mesterképzést indítanának, de ez kihívást jelenthet, ugyanis körülbelül 200-250 professzor hagyta el az országot, így 6000 oktatói állás maradt üresen az egyetemeken a tálib hatalomátvétel óta.
Március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba az új tanévben Afganisztánban.
Az afganisztáni felsőoktatási miniszter, Nida Mohammed Nadim akkor azt mondta, hogy az egyetemi korlátozásra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését, és mert szerinte egyes tantárgyak sértik az iszlám vallás alapelveit.
A felsőoktatási minisztérium egyik tanácsadója, Molvi Abdul Jabbar a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemek készek visszafogadni a női hallgatókat, amint a tálib vezező parancsot ad a tilalom feloldására. Nem tudta megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni, és hogy megtörténik-e egyáltalán valaha.
"Akhundzada elrendelte, hogy zárják be az egyetemeket, ezért bezártak. Amikor azt mondja, hogy kinyithatnak, még aznap ki fognak nyitni. Minden vezetőnk támogatja a lányok oktatásának újraindítását, még a minisztereink is." – mondta a tanácsadó.
Nadim miniszter a tilalmat ideiglenes intézkedésként terjesztette elő, addig, amíg megoldást nem találnak a nemi szegregáció, a tananyag és az öltözködési szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására. Azt mondta, hogy az egyetemek újra megnyílnak a nők számára, ha ezek megoldódnak. A tálibok hasonló ígéreteket tettek a lányok középiskolába járásával kapcsolatban is, mondván, hogy az egyenruhával és a közlekedéssel kapcsolatos „technikai problémák” megoldása után újraindulnak majd az órák, de a lányokat továbbra is kizárják az osztálytermekből.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
