Az University College London 11 ezer diákkal készült friss felmérése szerint a legtöbben azért élnének otthon az egyetem alatt is, mert nincs pénzük távolabbi városokba költözni.
Minden harmadik felsőoktatásba készülő angol diák arra kényszerül, hogy az emelkedő lakhatási költségek miatt az egyetem alatt is otthon lakjon - számolt be a University College London friss felméréséről a BBC, amiben mintegy 11 ezer frissen érettségizett diák vett részt.
Míg a pandémia előtt az egyetemista diákok körülbelül 20 százaléka döntött úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányai alatt is a szüleivel marad Angliában, idén már a 18 évesek 34 százaléka válaszolt úgy, hogy továbbra is otthon élne, ha felveszik az egyetemre (Angliában az eredmények a jövő hét folyamán derülnek ki). A legtöbben azért, mert a magas megélhetési költségek mellett nem is jelentkeztek olyan egyetemre, ami távol van a szülvárosuktól, mert tudják, hogy nem bírnák megfizetni a lakhatási költségeket.
Jake Anders, a kutatás vezetője szerint számos hátránya van annak, ha egy diák az egyetemi tanulmányai alatt is otthon marad. Kimarad például az egyetemi programokból és extra kurzusokból, de akár a jövőbeli karrierjét is rombolhatja.
"Azok számára, akik a legjobb egyetemek közelében élnek, ez egy jó döntés lehet, de az országban található egyetemek különböző nehézségeit tekintve valószínűbb, hogy a legjobb választás nem a közelben van" - jegyzi meg a szakember.
A kutatás szerint a megélhetési válság leginkább a hátrányos helyzetű családokat érinti, akiknek hitel terheli a házát, albérletet kell fizetniük, és lehet, hogy bizonyos helyzetekben ételbankokhoz kell fordulniuk, mert a bérük nem elég az összes költségükre.
A kutatás eredményeit látva a Sutton Trust nevű alapítvány elnöke, Peter Lampl felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan támogatásokat, amik lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy az otthonuktól távolabbi városokban tanulhassanak, az Universities UK szóvivője pedig azt is hozzátette: egyetlen diáknak sem szabadna a pénzügyi helyzete árnyékában dönteni a jövőjéről.
A felszólításokra a brit Oktatási Minisztérium is reagált, a közleményükben azt írják, a finanszírozási rendszerük biztosítja, hogy a legmagasabb szintű támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok diákjai kapják meg. Támogatják az egyetemeket és a nehézségekkel küzdő hallgatókat is, így augusztustól 276 millió fontot bocsátanak az intézmények rendelkezésére, de a diákhitel és egyéb támogatások is a hallgatók rendelkezésére állnak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
