Marad a gyarmatosító szobra az Oxfordi Egyetemen - még kiállítást is szerveznek neki

Sokéves vita után úgy látszik, mégis a helyén marad Cecil Rhodes szobra az Oxfordi Egyetemen. A Rhodes ösztöndíj alapítványa nem mérlegeli az egyetem emlékművével kapcsolatos vitákat, inkább a gyarmatosítás feletti saját kutatásukra összpontosítanak.

Az Oxfordi Egyetem legrégebbi és legrangosabb nemzetközi diplomás díjat odaítélő testület vezetője nem volt hajlandó eleget tenni a vitatott műemlék eltávolítására irányuló felhívásoknak – számolt be a The Guardian.

A Dél-Afrikai tüntetések után komolyabban 2016-ban kezdődtek meg azok a tiltakozó mozgalmak, amik Rhodes műemlékeinek lebontását követelték az Oxfordi Egyetemen, ahol az Oriel College Cecil Rhodes tiszteletére szobrot állított. A tiltakozás annak volt köszönhető, hogy a szobrot ábrázoló személy - aki egyben az egyetem és a világ legrégebbi diplomás ösztöndíjának alapítója - a Brit Birodalom egyik erőszakos gyarmatosítója.

2021-ben az egyetem által létrehozott független bizottság javasolta a szobor eltávolítását, de a testület úgy döntött, hogy megtartja azt, és helyette egy olyan táblát állít mellé, amely Rhodes-t „elkötelezett brit gyarmatosítóként” írja le, aki „vagyonát Dél-Afrika ásványainak, földjeinek és népeinek kiaknázásával szerezte meg”.

Bár a bizottság egyik tagja szerint a Rhodes alapítványnak - ami elkülönül a kollégiumtól - törekednie kellene arra, hogy a bizottság összes ajánlását végrehajtsák, az ösztöndíj alapítványa most újra felszólalt, ezúttal annak kapcsán, hogy nem távolítja el a szobrot. Úgy nyilatkoztak, hogy az alapítvány nem fogja mérlegelni az egyetem emlékművével kapcsolatos vitákat, hanem a gyarmatosítás feletti saját lélekkutatására összpontosít.

Elizabeth Kiss, az alapítvány vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy jelenleg három művészeti installáció létrehozására törekszenek annak érdekében, hogy ezzel segítsék az alapítvány örökségének megértését a szélesebb közönség számára. Ehhez tartozik egy fotókiállítás, 10 néhai ösztöndíjas tudós életét bemutató kiállítás, és a World Reimagined projekt szobrai is helyet kapnak, amelyek a transzatlanti rabszolgakereskedelem történetére és örökségére összpontosítanak.

A vezérigazgató szerint helyet kell teremteni a brit gyarmatosítás által érintett világrészek tudósai számára. Fontos, hogy az olyan szervezetek, mint az övé is, nyitottak legyenek az olyan beszélgetésekre, amik a történelem miatt erőteljes érzelmeket válthatnak ki – és ne védekezzenek ellenük.

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.