Marad a gyarmatosító szobra az Oxfordi Egyetemen - még kiállítást is szerveznek neki

Sokéves vita után úgy látszik, mégis a helyén marad Cecil Rhodes szobra az Oxfordi Egyetemen. A Rhodes ösztöndíj alapítványa nem mérlegeli az egyetem emlékművével kapcsolatos vitákat, inkább a gyarmatosítás feletti saját kutatásukra összpontosítanak.

Az Oxfordi Egyetem legrégebbi és legrangosabb nemzetközi diplomás díjat odaítélő testület vezetője nem volt hajlandó eleget tenni a vitatott műemlék eltávolítására irányuló felhívásoknak – számolt be a The Guardian.

A Dél-Afrikai tüntetések után komolyabban 2016-ban kezdődtek meg azok a tiltakozó mozgalmak, amik Rhodes műemlékeinek lebontását követelték az Oxfordi Egyetemen, ahol az Oriel College Cecil Rhodes tiszteletére szobrot állított. A tiltakozás annak volt köszönhető, hogy a szobrot ábrázoló személy - aki egyben az egyetem és a világ legrégebbi diplomás ösztöndíjának alapítója - a Brit Birodalom egyik erőszakos gyarmatosítója.

2021-ben az egyetem által létrehozott független bizottság javasolta a szobor eltávolítását, de a testület úgy döntött, hogy megtartja azt, és helyette egy olyan táblát állít mellé, amely Rhodes-t „elkötelezett brit gyarmatosítóként” írja le, aki „vagyonát Dél-Afrika ásványainak, földjeinek és népeinek kiaknázásával szerezte meg”.

Bár a bizottság egyik tagja szerint a Rhodes alapítványnak - ami elkülönül a kollégiumtól - törekednie kellene arra, hogy a bizottság összes ajánlását végrehajtsák, az ösztöndíj alapítványa most újra felszólalt, ezúttal annak kapcsán, hogy nem távolítja el a szobrot. Úgy nyilatkoztak, hogy az alapítvány nem fogja mérlegelni az egyetem emlékművével kapcsolatos vitákat, hanem a gyarmatosítás feletti saját lélekkutatására összpontosít.

Elizabeth Kiss, az alapítvány vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy jelenleg három művészeti installáció létrehozására törekszenek annak érdekében, hogy ezzel segítsék az alapítvány örökségének megértését a szélesebb közönség számára. Ehhez tartozik egy fotókiállítás, 10 néhai ösztöndíjas tudós életét bemutató kiállítás, és a World Reimagined projekt szobrai is helyet kapnak, amelyek a transzatlanti rabszolgakereskedelem történetére és örökségére összpontosítanak.

A vezérigazgató szerint helyet kell teremteni a brit gyarmatosítás által érintett világrészek tudósai számára. Fontos, hogy az olyan szervezetek, mint az övé is, nyitottak legyenek az olyan beszélgetésekre, amik a történelem miatt erőteljes érzelmeket válthatnak ki – és ne védekezzenek ellenük.

 

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!