Tíz diplomás jelentkező ingyen szerezhet állatvédelmi jogász vagy szakokleveles állatvédelmi szakember képesítést a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Állatvédelmi ösztöndíjprogramra pályázhatnak 25 és 50 év közötti, jogászdiplomával, vagy a jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés esetében bármilyen felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolás, kivéve jogász és állatorvos) végzettséggel rendelkezők a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A képzések várhatóan szeptemberben kezdődnek - közölte az MTI-vel kedden a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.
A szervezet 5-5 hallgató tandíját állja az állatvédelmi ösztöndíjprogramjának keretein belül, melynek I. üteme az idén másodjára induló, 2 féléves állatvédelmi szakjogászképzés, és az először meghirdetett, ugyancsak 2 féléves jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés. A közlemény szerint az oktatási jelenléti és online formában zajlik majd az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának szakmai együttműködésével a Miskolci Egyetemen.
Az Ösztöndíjprogram célja az állatvédelmi szakirányú végzettséggel egyelőre nem rendelkező, de a civil állatvédelemben résztvevő vagy részt venni kívánó diplomások állatvédelmi szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye állatvédelmi és hatályos, részletes jogi ismeretekkel rendelkező szakemberek állatvédelemben való részvétele a szakmai színvonal emelkedésének elősegítése, a civil állatvédelem hatékonyságának, társadalmi presztízsének és professzionalizmusának növelése, végső soron az állatjóllét erősítése és az állattartási kultúra fejlesztése céljából
- szerepel az alapítvány honlapján.
Az ösztöndíjpályázat augusztus 31-én zárul, az állatvédelmi tapasztalat és kutatási tevékenység előnyt jelent. Az ösztöndíjért cserébe azonban a jelentkezőknek legalább 5 évig Magyarországon kell a megszerzett tudásukat hasznosítaniuk.
A feltételek az alapítvány honlapján, a képzés részletei pedig a Miskolci Egyetem jogi karának honlapján olvashatók.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
