Fontos nektek az állatvédelem? Különleges ösztöndíjprogramot hirdetett egy magyar egyetem

Tíz diplomás jelentkező ingyen szerezhet állatvédelmi jogász vagy szakokleveles állatvédelmi szakember képesítést a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

  • Eduline/MTI

Állatvédelmi ösztöndíjprogramra pályázhatnak 25 és 50 év közötti, jogászdiplomával, vagy a jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés esetében bármilyen felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolás, kivéve jogász és állatorvos) végzettséggel rendelkezők a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A képzések várhatóan szeptemberben kezdődnek - közölte az MTI-vel kedden a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.

A szervezet 5-5 hallgató tandíját állja az állatvédelmi ösztöndíjprogramjának keretein belül, melynek I. üteme az idén másodjára induló, 2 féléves állatvédelmi szakjogászképzés, és az először meghirdetett, ugyancsak 2 féléves jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés. A közlemény szerint az oktatási jelenléti és online formában zajlik majd az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának szakmai együttműködésével a Miskolci Egyetemen.

Az Ösztöndíjprogram célja az állatvédelmi szakirányú végzettséggel egyelőre nem rendelkező, de a civil állatvédelemben résztvevő vagy részt venni kívánó diplomások állatvédelmi szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye állatvédelmi és hatályos, részletes jogi ismeretekkel rendelkező szakemberek állatvédelemben való részvétele a szakmai színvonal emelkedésének elősegítése, a civil állatvédelem hatékonyságának, társadalmi presztízsének és professzionalizmusának növelése, végső soron az állatjóllét erősítése és az állattartási kultúra fejlesztése céljából

- szerepel az alapítvány honlapján.

Az ösztöndíjpályázat augusztus 31-én zárul, az állatvédelmi tapasztalat és kutatási tevékenység előnyt jelent. Az ösztöndíjért cserébe azonban a jelentkezőknek legalább 5 évig Magyarországon kell a megszerzett tudásukat hasznosítaniuk.

A feltételek az alapítvány honlapján, a képzés részletei pedig a Miskolci Egyetem jogi karának honlapján olvashatók.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.