Tíz diplomás jelentkező ingyen szerezhet állatvédelmi jogász vagy szakokleveles állatvédelmi szakember képesítést a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Állatvédelmi ösztöndíjprogramra pályázhatnak 25 és 50 év közötti, jogászdiplomával, vagy a jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés esetében bármilyen felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolás, kivéve jogász és állatorvos) végzettséggel rendelkezők a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A képzések várhatóan szeptemberben kezdődnek - közölte az MTI-vel kedden a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.
A szervezet 5-5 hallgató tandíját állja az állatvédelmi ösztöndíjprogramjának keretein belül, melynek I. üteme az idén másodjára induló, 2 féléves állatvédelmi szakjogászképzés, és az először meghirdetett, ugyancsak 2 féléves jogi szakokleveles állatvédelmi szakemberképzés. A közlemény szerint az oktatási jelenléti és online formában zajlik majd az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának szakmai együttműködésével a Miskolci Egyetemen.
Az Ösztöndíjprogram célja az állatvédelmi szakirányú végzettséggel egyelőre nem rendelkező, de a civil állatvédelemben résztvevő vagy részt venni kívánó diplomások állatvédelmi szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye állatvédelmi és hatályos, részletes jogi ismeretekkel rendelkező szakemberek állatvédelemben való részvétele a szakmai színvonal emelkedésének elősegítése, a civil állatvédelem hatékonyságának, társadalmi presztízsének és professzionalizmusának növelése, végső soron az állatjóllét erősítése és az állattartási kultúra fejlesztése céljából
- szerepel az alapítvány honlapján.
Az ösztöndíjpályázat augusztus 31-én zárul, az állatvédelmi tapasztalat és kutatási tevékenység előnyt jelent. Az ösztöndíjért cserébe azonban a jelentkezőknek legalább 5 évig Magyarországon kell a megszerzett tudásukat hasznosítaniuk.
A feltételek az alapítvány honlapján, a képzés részletei pedig a Miskolci Egyetem jogi karának honlapján olvashatók.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
