Mivel más a pontszámítási szabály, más-más dokumentumokat, igazolásokat kérhetnek tőletek az egyetemek, mint alap- vagy osztatlan képzés esetén. Összeszedtük őket.
Arra figyeljetek, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntik el mire adnak pontot – de a jelentkezők teljesítményét mindenhol egy 100 pontos rendszerben értékelik – ezért egyetemenként eltérő lehet, hogy mit kérnek.
Milyen dokumentumok kellenek?
Diploma
A diplomátok másolatával a mesterképzéshez szükséges alap- vagy osztatlan szak elvégzését igazoljátok.
Felsőfokú tanulmányok igazolása
A felsőfokú tanulmányaitok igazolására az alábbi dokumentumtípusok lehetnek alkalmasak (de ne feledjétek, ezek felsőfokú végzettséget nem igazolnak, nem váltják ki a diplomát):
Többletpontokat igazoló dokumentumok
A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása itt sem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy a nem kapjátok meg az esetleges többletpontokat. Mesterképzések esetén csak akkor kapjátok meg a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat, ha megfeleltek a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek és azt igazolni is tudjátok. Például az egyetemek eldönthetik, hogy milyen szintű nyelvvizsga ér többletpontot, így lehet, hogy egy B2-es vizsga nem számít ilyen szempontból.
Egyes képzéseken kérhetnek munkatapasztalatot, gyakorlatot igazoló papírt. Ezt a munkáltatótól, gyakorlati helytől szerezhetitek be. Van, ahol önéletrajzot, motivációs levelet vagy a szakmai igazolását, esetleg orvosi igazolást is kérnek. Ezekről a követelményekről az egyetemeken kaphattok információt.
A részletes tájékoztatót itt találjátok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
