Mesterképzésre jelentkeztek? Ezek a dokumentumok kellhetnek a felvételihez

Mivel más a pontszámítási szabály, más-más dokumentumokat, igazolásokat kérhetnek tőletek az egyetemek, mint alap- vagy osztatlan képzés esetén. Összeszedtük őket.

  • Tornyos Kata

Arra figyeljetek, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntik el mire adnak pontot – de a jelentkezők teljesítményét mindenhol egy 100 pontos rendszerben értékelik – ezért egyetemenként eltérő lehet, hogy mit kérnek.

Milyen dokumentumok kellenek?

Diploma

A diplomátok másolatával a mesterképzéshez szükséges alap- vagy osztatlan szak elvégzését igazoljátok.

Felsőfokú tanulmányok igazolása

A felsőfokú tanulmányaitok igazolására az alábbi dokumentumtípusok lehetnek alkalmasak (de ne feledjétek, ezek felsőfokú végzettséget nem igazolnak, nem váltják ki a diplomát):

  • Leckekönyv, elektronikus leckekönyv: egyes egyetemek akkor, ha mesterképzésre jelentkeztek, a diploma mellett vagy helyett (amennyiben az oklevelet még nem adták ki) bekérhetik a korábbi tanulmányaitok során vezetett leckekönyvet is. Ebben félévek szerinti bontásban szerepelnek a tanult tárgyaitok és eredményeitek, illetve az átlagaitok és záróvizsga-bejegyzések. A leckekönyv nem igazol felsőfokú végzettséget.
  • Oklevélmelléklet: az oklevélmellékletet a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel egy időben adják ki az egyetemek. Ez a dokumentum a tanulmányaitok egészéről ad számot, vagyis részletesen szerepelnek benne az elvégzett félévek és tárgyaik, eredményei és átlagai, a megszerzett kreditek, a felvett szakirányok és a záróvizsga eredménye is. Az oklevélmelléklet sem igazol felsőfokú végzettséget.

Többletpontokat igazoló dokumentumok

A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása itt sem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy a nem kapjátok meg az esetleges többletpontokat. Mesterképzések esetén csak akkor kapjátok meg a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat, ha megfeleltek a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek és azt igazolni is tudjátok. Például az egyetemek eldönthetik, hogy milyen szintű nyelvvizsga ér többletpontot, így lehet, hogy egy B2-es vizsga nem számít ilyen szempontból.

Egyes képzéseken kérhetnek munkatapasztalatot, gyakorlatot igazoló papírt. Ezt a munkáltatótól, gyakorlati helytől szerezhetitek be. Van, ahol önéletrajzot, motivációs levelet vagy a szakmai igazolását, esetleg orvosi igazolást is kérnek. Ezekről a követelményekről az egyetemeken kaphattok információt.

A részletes tájékoztatót itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.